A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Győri Endre: Folyóirataink olvasottságáról
FOLYÓIRATAINK OLVASOTTSÁGÁRÓL Ha fellapozzuk könyvtárunk évkönyveit, ott a központi nyilvános szolgálatot illetően részletes kimutatást csak a kölcsönző, az olvasóterem és a tájékoztató munkájáról találunk, a jelentés a folyóiratterem munkájáról elenyészően kicsiny. Nem érdektelen pedig megvizsgálni, milyen munkát végez a központi folyóiratterem, melynek állománya a főváros nyilvános könyvtárai között egyike a leggazdagabbaknak. Az alábbi vizsgálathoz 24 kísérleti napot vettünk alapul, ennyi, úgy gondoltuk, elég ahhoz, hogy megközelítően tiszta képet nyerjünk a központunkba érkező 667 féle folyóirat és napilap használtságáról, szak- és nyelvszerinti keresettségéről, folyóiratot olvasó- közönségünk foglalkozás szerinti megoszlásáról. A régebbi évfolyamokkal, a bekötött folyóiratok és napilapok anyagával ezen vizsgálaton belül nem foglalkozunk. Periodikaraktárunk hozzávetőlegesen 50 — 55 000 kötetet ölel fel, ezek forgalmának vizsgálata túlnő kitűzött feladatunkon. Már itt meg kell jegyeznünk, hogy a 24 vizsgálati nap a pontos kép kialakítása tekintetéhen természetesen bizonyos esetlegességet jelent. A tapasztalat azt mutatja: előfordul olykor, hogy egy bizonyos folyóiratot, vagy napilapot sűrű egymásutánban kérnek, amelynek keresettsége különben minimális és fordítva, máskor gyakran igényelt folyóiratot, vagy napilapot hosszabb időszak alatt éppen elhanyagolnak. A véletlennek ilyen játéka alól azonban semmilyen statisztika nem mentes és bár ez a megbízható adatok szerzésében némi eltolódást okozhat, egészében a képet nem torzíthatja, mert a vizsgálati napok alatt, melyek mégiscsak az évi össznyitvatartás 14,2%-át teszik ki, végül is a folyóiratterem reális forgalma tükröződik. Itt kell, hogy beszéljünk arról: kevés közművelődési (kerületi, szakszervezeti) könyvtárban van megfelelő olvasóterem; a közönségnek az a rétege is, mely az említett könyvtárakat látogatná és elégséges olvasmányt is találna, a fenti ok miatt a mi nagyobb és több kényelemmel szolgáló folyóirat- és olvasótermeinket keresi fel. Régen nagyobb kávéházaink és vendéglőink jelentős magyar és külföldi újság- és folyóirat-anyaggal rendelkeztek. Ez a felszabadulás után szinte teljesen megszűnt. Az ilyen természetű olvasmányok nélkül maradt olvasók könyvtárunk folyóirattermében találnak kárpótlást, ami a vezető nyugati polgári lapok, de nemkülönben a képes folyóiratok keresettségében is szembetűnően megmutatkozik. Növeli forgalmunkat, az amúgy sem nagy befogadóképességű folyóirattermünk zsúfoltságát az is, hogy bizonyos devizás, egyáltalán nem tudományos, hanem népszerű folyóiratok (napilapok) a nagyobb újságosoknál sem kaphatók. Most a könyvtárak, így a miénk is, forrásul szolgálnak e tekintetben. Itt kell szólnunk a tavalyelőtt újra megnyílt Belvárosi kávéház libresszójárói. A könyvtárunk szervezésével és vezetésével megnyílt libresszó a kávéház galériáján létesült és közel százféle magyar és külföldi folyóirattal és napilappal rendelkezik. Könyvtárunk ezzel a 266
