A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
H. Dr. Varsányi Lívia - Funtha Judit: Tájékoztató munka egy kerületi könyvtárban
ről még egy-két évvel ezelőtt alig állt rendelkezésre megfelelő segédkönyv. A középiskolai irodalomtanítás keretében sem kapott ez a terület méltó helyet. Ezért kellett tájékoztatásunkat az egész kerület érettségiző diákjaira kiterjeszteni és a szóbeli vizsgák előtt éveken keresztül e tárgyból előadásokat szervezni. A meglevő kevésszámú segédkönyv iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy pl. csak előjegyzésre kaphatták meg a fiatalok a „Szállj költemény“ c. bibliográfiát, amely 51 élő magyar költő életrajzi és bibliográfiai adataival szinte „puskának“ számított. A bibliográfiák és katalógusok használata S ha már a bibliográfiák jelentőségénél tartunk, amelyre az előbbiekben is többször utaltunk, meg kell állapítanunk, hogy a tematikus bibliográfiák, írói arcképvázlatok meny- nyisége fordított arányban befolyásolja az adott válaszok feldolgozásának mértékét. Amíg nem volt megfelelő bibliográfiánk a fasizmussal, II. világháborúval, gyarmati rendszerrel, munkásmozgalommal, neveléssel stb. kapcsolatos irodalomról, addig feljegyeztük az ajánlott műveket, a következő kérdés esetében újra elővettük ezeket és kiegészítéseket is eszközöltünk. Ma a bejegyzések többsége csak dokumentálja az olvasószolgálati munka egy adott szakaszát, de érdemben már alig használható. Az olvasók egyre növekvő érdeklődést mutatnak az asztalokon, polcokon, bölcsőkön, tárlókban szakok szerint elhelyezett bibliográfiák iránt. Ez év őszén folytatott felmérés kimutatta, hogy az olvasók 7,4 százaléka választott könyvet, illetve ismerkedett egy témakör irodalmával a bibliográfiák alapján. De a tapasztalat mutatja, hogy az olvasóknak ajánlható — módszertani részt nem tartalmazó bibliográfia még mindig kevés az irodalom több dimenziós áttekintéséhez és technikai okokból nem is követheti a könyvkiadás iramát. A szabadpolcrendszerű könyvfelállítás következményeként a témakatalógusok jelentősége került előtérbe. Pl. analitikus katalógusok a 800 — 899. szakokból az írók neve és irodalmi fogalmak szerint, életrajzok szak csoportosításban, versantológiák a szerkesztők és címek szerint. Lenin összes műveinek és Óbuda történetének analitikus katalógusa, a munkásmozgalom kiemelkedő alakjaira vonatkozó művek felsorolása, továbbá aktuális gazdasági és politikai jellegű brosúrák cédulaanyaga stb. Ezeket a polcokba épített dobozokban helyeztük el. Ehhez járul a könyvanyag áttekinthető, logikus elrendezése, ami a témakörök összefüggéseit igyekszik feltárni, még akkor is, ha ez az Egyetemes Tizedes Osztályozáson alapuló raktári rend megbontásához vezet. (Pl. filozófia — vallás, lélektan — pedagógia, életrajzi művek másodpéldányai a megfelelő szakokban, biológia — orvostudomány, szociográfia — néprajz stb.) Következtetések Az előbbiek alapján bizonyíthatjuk, hogy a tájékoztatás mértékének reális megítéléséhez hozzátartozik a tárgyi — és természetesen személyi — feltételek alakulása, a könyvtár működésére ható tényezők felismerése. Másfelől érintve a kérdést, azt tapasztaljuk, hogy a fejlődés következtében az érdeklődés iránya az adott lehetőségeknél előbbre mutat, ami még alaposabb felkészülésre sarkall. Ezt nevezhetnénk a tájékoztatás, s általában az olvasószolgálat dialektikájának. Ez a folyamat jellemzi valamennyi könyvtártípus tájékoztatási tevékenységét, s az ismeretanyag, az érdeklődés növekedése mind inkább szükségessé fogja tenni a tájékoztató szolgálat fejlődését és bizonyos mértékű önállósulását a közművelődési könyvtárakban. Ha csak budapesti viszonylatban gondolkozunk, számítanunk kell arra, hogy a főváros terjeszkedése, a távolságok fokozódása sem teszi majd lehetővé a tudományos könyvtárak állandó igénybevételét. Ezért a könyvtárfejlesztés következő szakaszában, de ahol a fel264
