A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
H. Dr. Varsányi Lívia - Funtha Judit: Tájékoztató munka egy kerületi könyvtárban
5. A témához kapcsolódó bibliográfiák, katalógusfajták feltüntetése 6. Ha nem a saját állományunk alapján válaszoltunk, akkor a tájékoztatást nyújtó könyvtár, illetve a felvilágosítást nyújtó könyvtáros neve. A füzet-lap verzója a következő adatokat tartalmazza: 1. Az olvasó személyi adatai (neve, címe, foglalkozása) 2. Az érdeklődés célja. A válasz két példányban készül, az eredeti példányt az olvasó kapja, amennyiben a kérdés részletesebb irodalmi jegyzéket igényel. A megőrzés módja, illetve a rendezés elve a másodpéldányok alapján a szakterületek szerinti csoportosítás, ami lehetővé teszi a visszakeresést, ha azonos vagy hasonló kérdésekre kell ismét válaszolni. Ilyenkor az első kérdező neve alá sorakoznak a továbbiak, az érdeklődés céljának megjelölésével. A szakszerinti rendezőbe csak elintézett kérdések kerülnek, a feldolgozás alatt álló ügyek a füzetben maradnak. A naplót valamennyi könyvtáros használja a felmerülő kérdések bejegyzésére, mint ahogy közös a válasz kidolgozása is a munkatársak szakterületének, speciális érdeklődési körének megfelelően. Sürgős esetekben a választ postára adjuk, vagy előjegyzési lapon értesítjük az olvasót a témakörhöz tartozó könyvek, folyóiratok előkészítéséről. A különlegesebb kérdések esetében is a leggyakoribb a két kölcsönzés közötti idő felhasználása, de ha erre lehetőség van, azonnal közöljük tájékoztatásunkat, amit azonban az ismétlődésekre számítva mégis feljegyzünk. Az ismertetett nyilvántartási forma könyvtárunkban két év óta nem változott. Meg kell jegyeznünk, hogy lényegében ezt a formát használják a 11, 37, 46-os könyvtárakban is. Azonban a tapasztalatok többrétűsége szempontjából érdemes megemlíteni a 10-es könyvtár módszerét. Itt szépkötésű kívánság-könyvet helyeztek el a bibliográfiákat propagáló olvasóasztalon. Febrat hívja fel az olvasók figyelmét, hogy egyes könyvekre, témákra vonatkozó kérdéseiket, igényeiket saját kezűleg jegyezzék a naplóba. A könyvtárosok naponta megnézik az újabb bejegyzéseket és a kérdések után írásban válaszolnak, szakjelzeteket, bibliográfiákat, könyvcímeket, esetleg szakkönyvtárakat sorolnak fel, ahol a témára vonatkozó irodalom megtalálható. Ez a rendkívül érdekes anyag még nem került rendezésre, pedig sok szempontból érdemes lenne a 8-as könyvtárban, illetve a tájékoztatásokat nyilvántartó más könyvtárakban felmerült kérdésekkel összehasonlítani. A reíerensz-napló adatainak elemzése Vizsgáljuk meg az előbbi szempontok figyelembevételével a 8-as könyvtár tájékoztatási naplója adatainak számszerű alakulását. Ez összefügg a könyvtár működésében bekövetkezett változással a felmért időszak folyamán. Az 1962-ben még zártpolcos kölcsönzési rendszerről 1963 utolsó negyedére szabadpolcos kölcsönzésre tértünk át, ami az olvasószolgálat színvonalának, segédeszközök használatának emelkedését, s egyben a referensz kérdések számának viszonylagos csökkenését jelentette. A naplóba felvett 155 kérdés közül 125-tel foglalkoztunk 1962-ben, míg 1964. első félévében csak 30 problémát kellett megoldanunk. (Az 1963. évet nem vettük figyelembe, mivel a könyvtár bosszú ideig zárva volt.) A két időszak kérdéseiben mutatkozó különbségre visszatérünk. Elemzésünk a továbbiakban a napló bejegyzéseinek együttes számát veszi alapul, mivel az esetek kis mennyiségű előfordulása — főleg a többdimenziós bontások vonatkozásában — az adatok túlzott szóródását eredményezné. Ez a körülmény teszi indokolttá, hogy megállapításainkat kizárólag viszonyszámokkal támasszuk alá. 1. Közelítsük meg vizsgálódásunk tárgyát először a kérdezők szempontjából: A feldolgozott kérdésekből 87% az olvasók, 13% intézmények részéről merült fel. 17 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve — XII. 1934/G5. 257
