A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Erdődy Ferencné - Takács Józsefné: Kerületi könyvtár mint helyi hálózati központ
Munkás Paraszt Pedag. Érteim. Tisztviselő Alkalm. Htb. Ny. Főiek. Középisk. Ip. tan. Egyéb Öszsesen abszolút számban Felnőtt 678 1 43 100 210 211 181 337 59 448 105 27 2400 l-es fiók 95 — 4 8 15 27 29 59 — 50 29 1 317 2-es fiók 78 — 1 13 9 50 21 51 1 46 18 3 291 3-as fiók 183 1 9 23 27 25 37 88 4 45 39 6 487 százalékban Felnőtt 28,2 — 1,8 4,2 8,7 7,5 14,0 2,5 1», / 4,5 1,1 J.UU,(J l-es fiók 30,0 — 1,3 2,5 4,7 8,5 9,2 18,5 — 15,8 9,2 0,3 100,0 2-es fiók 26,8 — 0,3 4,5 3,1 17,2 7,3 17,6 0,3 15,8 6,2 1,0 100,0 3-as fiók 37,5 0,2 1,9 4,7 5,5 25,1 7,6 18,0 0,8 9,2 8,3 1,2 100,0 elképzeléseik és a helyi szükségleteiknek megfelelően (kiállítások, faliújságok, albumok stb.). Túlnyomórészt kezdő olvasókról lévén szó, ezeknek itt különösen nagy jelentősége van. Kiállításokat készítenek aktuális eseményekkel kapcsolatban, egy-egy szakterület könyveiből, a bibliográfiák és az eseménynaptár felhasználásával. Faliújságon bemutatják a könyvújdonságokat, a borítólapok és a folyóiratok könyvismertetéseinek segítségével. A gyermekolvasók számára is készítenek kiállításokat, faliújságokat, albumokat, könyv- ismertető játékokat, folyóiratot propagáló táblát stb. A helyi hálózat gyermekrészlegeiben kölcsönzött könyvek 24,7%-a ismeretterjesztő. Ez alatta marad a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár átlagának. Az olvasószolgálati munkának ezen a területén különösen érvényesül a kerületi könyvtár irányító szerepe a helyi hálózatban. Állandóan figyelemmel kíséri a könyvtári egységek olvasószolgálati munkájának eredményeit. Például a havi statisztika összesítésénél — ami a kerületi könyvtárban történik — azonnal szembetűnik, hogy milyen területen van lemaradás. így mód van a könyvtárosok figyelmét erre személyes beszélgetés, vagy munka- értekezlet formájában felhívni és biztosítani számukra az olvasószolgálati munka javításához szükséges könyvtári eszközöket (könyvbölcső, katalógusok, bibliográfiák stb.). Ugyancsak a havi statisztika összesítéséből lehet következtetéseket levonni az egész kerületi hálózat olvasószolgálati munkájának alakulásáról, egyes könyvtáregységek speciális problémáiról, stb. Amíg a kerületi felnőtt könyvtár csak részben szabadpolcos, addig a gyermekrészleg és a fiókkönyvtárak teljesen szabadpolcrendszerűek. A felnőtt részleg szabadpolcaira a teljes állományból az olvasószolgálati szempontoknak megfelelően válogatott anyag kerül, míg a fiókkönyvtárak teljes könyvanyaga a szabadpolcon van. Ezért itt különösen nagy gondot kell fordítani az állomány megfelelő kialakítására. A könyvanyag elrendezésében azonban itt is érvényesülnie kell a könyvajánlás és a könyvpropaganda szempontjainak. Ahhoz, hogy a könyvtáros színvonalas olvasószolgálati munkát végezhessen, feltétlenül szüksége van olvasószolgálati segédeszközökre. Elsősorban katalógusra. A kerületi központ katalógushálózata természetesen sokkal részletesebb és sokoldalúbb mint a fiókkönyvtáraké. Ezt a nagyobb könyvállomány és — ahogy a helyi kutatás elősegítésének már említett feladata is jelzi — a magasabb kulturális feladatok is megkívánják — a kerületi könyvtár katalógushálózata, a betűrendes-, a szak-, a címszó-, a kézikönyvtári- és az irodalomtörténeti katalógusokból alakult ki. A kerületi könyvtár magasabb kulturális funkcióját mutatja a fiókkönyvtárakkal szemben, katalógusainak — és különösen szak-vonatkozású katalógusainak — sokkal nagyobb mértékű használata. Előnyös, ha a fiókok is rendelkeznek katalógussal, hiszen 3 — 4000 kötet könyvnél a könyvtáros nem hagyatkozhat pusztán az emlékezetére, az olvasók kulturáltabb olvasásra nevelésénél is 233
