A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965

Erdődy Ferencné - Takács Józsefné: Kerületi könyvtár mint helyi hálózati központ

A gyermekkönyvtárak és a vegyes szolgáltatású fiókok könyveinek megoszlása között tehát elsősorban az ismeretterjesztő irodalom arányában mutatkozik különbség. A gyer­mekkönyvtárak ismeretterjesztő anyaga sokkal magasabb éspedig nemcsak abszolút számban, hanem százalékos arányokban is. Ez részben azzal függ össze, hogy ahol a gyer­mekek kiszolgálására specializálódnak a könyvtárak, ott a gyermekek érdeklődését sokkal inkább figyelembevevő szerzeményezés alakul ki, s így például az iskolai feladatok megírá­sához, úttörőpróbákhozstb. igényelt nagyobbszámúismeretterjesztő anyagot is beszerzik. Másrészt e két gyermekkönyvtárban (ugyanezen célok tudatos biztosítása érdekében) megfelelő kézikönyvtárakat is alakítottunk ki, amelyek ugyancsak az ismeretterjesztő könyvanyag arányát növelik. Mindezekből következik az, hogy ilyen kis részlegek szerzeményezésének a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központjából való irányítása el sem képzelhető. Ahol sok egység tartozik a helyi hálózatba, ott tűnik csak ki, hogy részint milyen komoly megterheléstől mentesíti a könyvtár központját a helyi „hálózati központ” (például a szerzeményezés központból való ellenőrzése így egy helyen megoldható), részint milyen lehetősége van a helyi olvasói igények ismeretében azok jobb — a helyi könyvtárakban összehangolt — kielégítésére. Az olvasószolgálat és a propagandamunka helyi irányítása A helyi hálózatban történő olvasószolgálati és propagandamunka lényegében a köz­pont módszertani irányításának gyakorlati kivitele. Ennek megszervezése, irányítása és helyi ellenőrzése a 27-es könyvtárnak mint „hálózati központ”-nak a feladata. A propa­gandamunkának egyik leglényegesebb részét — az olvasószervezést — a hálózat egységei részben önállóan, részben a kerületi könyvtár módszertani segítségével végzik. A kör­nyező iskolákkal közvetlen kapcsolatot tartanak, a könyvtárt propagáló plakátokat és röplapokat — amelyeket a kerületi könyvtár készíttetett — nagyrészben maguk juttatták el a környék lakóihoz. Az 1963-ra beiratkozott olvasók száma a következőképpen alakult: Könyvtár-egység Beiratkozott olvasók összes Felnőtt Gyermek Felnőtt 2400 _ 2 400 1-es vegyes 317 205 522 2-es vegyes 291 188 479 3-as vegyes 487 261 748 Gyermekrészleg­1236 1236 4-es gyermekfiók­443 443 Összesen 3495 2333 5828 A pesterzsébeti könyvtári hálózat beiratkozott olvasóinak száma megközelíti a hat­ezret. Az olvasók 40%-a gyermek, ami peremkerületi jellegre utal, hiszen a fővárosi háló­zat átlagában sokkal alacsonyabb, 30,6% volt a gyermekolvasók aránya. Ennek megfe­lelően sokkal nagyobb a kerületi hálózat szerepe is a gyermekolvasók ellátásában. Amed­dig tudniillik a felnőtt olvasóknak 31%-a kölcsönöz a fiókkönyvtárakból (s 69%-a kerületi könyvtár olvasója), addig a gyermekolvasók 47%-a a fiókkönyvtárak olvasója. Ezen a 231

Next

/
Thumbnails
Contents