A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Erdődy Ferencné - Takács Józsefné: Kerületi könyvtár mint helyi hálózati központ
KERÜLETI KÖNYVTÁR MINT HELYI HÁLÓZATI KÖZPONT A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatában a pesterzsébeti 27-es kerületi könyvtár csupán egy a sok között. Mégis a hozzátartozó fiókkönyvtárak helyi hálózatával érdekes új színfoltot képvisel, mondhatnánk : izgalmas kísérleti alanya a hálózatfejlesztés jelenlegi problémáinak. A könyvtárhálózat telepítésében már Szabó Ervin is tervszerűségre törekedett, s a fel- szabadulás után e szempont különösen előtérbe került, — ezt azonban sokszor keresztezték a helyi nehézségek (helyiség hiány, anyagi, személyzeti problémák, stb.). Ezek már eleve megakadályozták, hogy e hálózat kerületenként egy arra alkalmas kerületi vezető könyvtár körül alakuljon ki. Ezért az egyes kerületekben több-kevesebb önálló kerületi könyvtár működik a hozzájuk tartozó fiókkönyvtárakkal. Amíg viszonylag kevés kerületi könyvtár működött, ezek közvetlen központi irányítása könnyen történt. 1964-ben azonban hálózatunkban már 56 önálló kerületi könyvtár tevékenykedik és a hozzájuk tartozó fiókkönyvtárakkal összes könyvtáregységeink száma eléri a 110-et. Ilyen körülmények között élesen vetődik fel a hálózat központi irányításának problémája, hiszen ilyen nagyszámú könyvtáregység mellett a közvetlen vezetés (ahogyan az instruktori rendszer megszüntetése is mutatja) sok nehézségbe ütközik. E téren különféle megoldások merültek már fel — kerületi, vagy „területi-központi” (bázis-) könyvtárak létesítése stb., — azonban végleges elképzelés még nem alakult ki. Ebből a szempontból van jelentősége a 27-es könyvtár jelenlegi helyzetének és működésének, hiszen ez a kerületi könyvtár közvetlenül irányít 5 kisebb könyvtár-egységet: 3 könyvtárfiókot, különálló gyermekrészleget és gyermekfiókot. Ebből a szempontból tehát egyik — bár eddig csak kezdetleges — példája lehet egy új könyvtári szervezetnek. Az erzsébeti hálózat egészen más jellegű, mint például az angyalföldi, ahol összesen 7 könyvtáregység működik, azonban ezek között 6 az önálló kerületi könyvtár és csupán 1 a fiókkönyvtár, vagy a 10 könyvtáregységet felölelő IX. kerület, amelyben ugyancsak 6 önálló felnőtt, és gyermekkönyvtár van. Már magában a két kerület szervezési sémájának összehasonlítása is felveti a kérdést: hogyan tovább? Nyilvánvaló, hogy szervezési szempontból sokkal előnyösebb az a típus, ahol egyetlen „bázis”-könyvtár irányítja a helyi (kerületi) hálózatot. Ebből a szempontból vizsgáltuk meg és fejtettük ki az alábbiakban a 27-es könyvtár és a hozzátartozó erzsébeti helyi könyvtárhálózat tevékenységét és továbbfejlesztési lehetőségeit. Hogyan alakult ki a pesterzsébeti helyi hálózat? A 27-es könyvtár megnyitása óta eltelt évek folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy az 1950-ben nyílt erzsébeti kerületi könyvtár felnőtt- és gyermek-részlege nem tudja ellátni Pesterzsébet lakosságát megfelelő mértékben könyvvel, még a közeli Vasas könyvtárral 226
