A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Bikácsi Lászlóné - Hargitai Nándomé: Kézikönyvtár és olvasószolgálat a gyermekkönyvtárakban
bukkan rá a szükséges könyvre, de gyakran kérdez a könyvtárostól is, aki megfelelő kézikönyvek nélkül nehezen tudna választ adni a sokirányú kérdésekre. A gyermeklcönyvtári olvasószolgálat fejlődésében az ismeretek terjesztésének magasabb igényével érkeztünk el a kézikönyvtár szükségességéig, az olvasótermi anyag összeállításáig, tehát a hélybenolvasás biztosításáig. A kézikönyvtár jelentősége A 2. sz. önálló gyermekkönyvtár olvasótermi naplójában sok érdekes bejegyzés igazolja a kézikönyvtár létjogosultságát. A gyerekek egy része iskolai tanulmányaihoz keres bővebb anyagot, mások egyéni kedvtelésükhöz (rádiókészítés, bólyeggyűjtés stb.) találtak hasznos útmutatást, sokan pedig azért lapozgatják, mert felkeltette érdeklődésüket maga a könyv és élnek a helybenolvasás lehetőségével. Elgondolkoztató pl. az ilyen bejegyzés: „kiváncsi voltam, milyen lehet egy lexikon”. A legtöbb gyerek, akinek otthonában nincsenek kézikönyvek, a könyvtárban tanulja meg, hogyan is lehet valamit kikeresni a szótárból, lexikonokból, vagy valami fogalomnak utánanézni, esetleg megkeresni egy földrajzi egységet a világatlaszban. Egy VIII. osztályú fiú igen találóan írta a naplóba arra a kérdésre hogy miért használta az Új magyar lexikon-t, ezt a választ: „A művelődésért.” Valóban, a könyvtár elsőrendű feladata, hogy a gyerekek művelődését elősegítse, az iskolában szerzett ismereteket kiszélesítse. A gyermekek az iskolában tanulnak, a könyvtárban pedig kedvtelésből gyarapítják tudásukat, olvasnak, könyvekkel ismerkednek, megtanulják, hogyan kell önállóan valaminek utánanézni, adatokat keresni, a tanultakat kiegészíteni. Lényeges, hogy a könyvtárban rendszeres lehetőséget biztosítsunk a h e ly b e n о 1 vas ás r a. A gyerekek szokják meg és legyenek biztosak abban, hogy bizonyos könyveket, — melyek fontos adatokat tartalmaznak, s így segítségükre lehetnek dolgozatírásban, tanulásban, a helyes beszéd és írásmód elsajátításában, vagy akár valamely kedvtelés gyakorlásában, — mindig megtalálnak és függetlenül a kölcsönzésektől, helyben használhatnak. Fontos, hogy a gyerek érezze a rendszerességet a helybenolvasás lehetőségében. A kézikönyvtár használatát különösen a 10 éven felüli gyerekek igénylik. Ők már összefüggéseiben látják a dolgokat, egy-egy témáról több mindent szeretnének tudni. Különösen öröm számukra, ha önállóan tudják kezelni a könyveket, segítség nélkül megtalálják bennük a kívánt adatot, szómagyarázatot, földrajzi fogalmat stb. Kívánatos, hogy a gyerek érezze saját erejét, képességét, azt, hogy tájékozódni tud bizonyos témakörökben, illetőleg a kézikönyvtár anyagában. Később felnőtté, szakmunkássá, értelmiségivé válva nagy hasznát veszi e tudásnak. A könyvtárosnak pedig tudatosan kell törekednie az önállóság kifejlesztésére, hiszen az olvasó önállósága az olvasási kultúra egyik fokmérője. Bár az önálló gyermekkönyvtárak megalakulásuktól kezdve gyűjtötték a lexikonokat, szótárakat, a kézikönyvtár tervszerű fejlesztésével, használatára nevelésével nem foglalkoztak kellően. 1962-től központilag irányítottuk a kézikönyvtár fejlesztését és a helybenolvasás jelentőségének tudatosítása céljából szakmai vitát tartottunk 1963-ban. Erre az alkalomra kézikönyvtári címjegyzéket is állítottunk össze, amely nemcsak a gyermekek kézikönyvtárába szükséges műveket, hanem a könyvtárosok munkájához fontos pedagógiai jellegű kiadványokat is tartalmazta. 1964-ben az Országos Széchényi Könyvtárral együtt gyermekkönyvtárosi, „Tapasztalatcsere napok” keretében országos szinten vitattuk meg a helybenolvasás tapasztalatait és az időközben a Könyvtártudományi és Módszertani Központ által is kiadott Kézikönyvtár a gyermekkönyvtárakban című, hosszabb bevezetővel ellátott címjegyzéket. A legtöbb könyvtárban, természetesen a külön helyiségben működő részlegekben is, megindult a szükséges lexikonok, szótárak, szabálykönyvek, antológiák és jelentősebb sorozatok gyűjtése, megvették az Úttörőszövetség kiadványait, az Úttörő próbakönyveket és Különpróba-füzeteket is. A kézikönyvtárak fölé ilyen és hasonló feliratok kerültek: Használd a kézikönyvtárat! Ha valamit nem találsz, kérd a 204
