A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Bikácsi Lászlóné - Hargitai Nándomé: Kézikönyvtár és olvasószolgálat a gyermekkönyvtárakban
hanem örömmel is végezték ezt a munkát. A kézikönyvtári állomány megalapozása után beszélhetünk csak tudatos olvasótermi szolgálatról. Ezek azok a tényezők, amelyek lehetővé tették a kerületi könyvtárak gyermekrészlegeiben és az önálló gyermekkönyvtárakban a helybenolvasást és egyben ezeknek a tényezőknek köszönhető a helybenolvasás népszerűsége a gyermekek körében. Érdemes ezeket a tényezőket közelebbről is megvizsgálni. Mielőtt magának a kézikönyvtári, illetőleg olvasótermi anyagnak az összetételéről, fejlődéséről ejtenénk szót, az egész gyermekkönyvtári állomány tervszerű gyarapításáról kell beszélnünk. Különösen az ismeretterjesztő állomány növekedését érdemes megvizsgálnunk, hiszen az olvasótermi anyag bővítése is csak ezzel párhuzamosan folyhatott. 1959-ben került sor a könyvállomány alapos, részletes vizsgálatára, melynek eredménye számszerűen is alátámasztotta azt a tapasztalatot, hogy az 50-es években a hálózatban a gyermekkönyvállomány a gyermekolvasók létszámához viszonyítva rendkívül kevés volt és összetételében sem szolgálta a gyermekek korszerű nevelését, művelését. (A gyermekkönyvállomány összességén belül az ismeretterjesztő művek aránya mindössze 12,8% volt, de annak is legtöbbje unalmas, érdeklődést nem keltő mű. Az egyes könyvtárakban található ismeretterjesztő állomány mindössze 2 — 300 féle mű voit.* Kézikönyvtári anyagként a legtöbb könyvtárba jóformán csak a Brehm: Állatok világá-t szerezték be a gyermekek számára, de azt is a felnőttek részlegében tárolták. Az 1964-ig eltelt idő sok más fontos feladat mellett a könyvállomány szívós megjavításának jegyében folyt. A könyvtárosok spontaneitását felváltotta a központilag szabályozott, tervszerű állománybeszerzés és az állomány részletes nyilvántartása. Csoportos leltárkönyv vezetésével a könyvtáros figyelemmel kísérheti állományának alakulását. (A hivatalos statisztika ugyanis csak a felnőttek könyvállományát kéri bontásban.) A tudatosabb állományalakítás, (könyvbeszerzési keret meghatározása, gyermek csoportos-leltárkönyv vezetése stb.) rohamos javulást eredményezett, 1964-ben már átlag 27% ismeretterjesztő könyv van a gyermekkönyvtárakban, illetőleg részlegekben, pl. a 6 — 8 ezer kötetes állományból 2 — 3 ezer ismeretterjesztő könyv várja a gyermekeket, mely az előző évektől eltérve most sokkal változatosabb, több címet is tartalmaz. A kézikönyvtár fejlesztése is lehetővé vált, mely már magasabb fokon biztosította a gyermekek helybenolvasását, az olvasószolgálati munkát. Ezek az eredmények természetesen erősen összefüggenek a jobb, változatosabb könyvkiadással, de nem csökkentik a könyvtárosok érdemeit a könyvállomány tudatos fejlesztése, megjavítása érdekében. NÉHÁNY PÉLDA AZ 1959-BEN ÁLLOMÁNYELEMZÉST VÉGZETT KÖNYVTÁRAK GYERMEKKÖNYV-ÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSÁRA Könyvtár Könyvállománya összesen Az ismeretterjesztő állomány %-ban 1959 1964 1959 1964 2. sz. (VII. kér.) ........................... 4 984 10542 13 32,8 8. sz. (III. kér.) ............................. 3 912 7244 19 35 12. sz. (X. kér.) ............................... 4 426 8629 11 31,2 25. sz. (XIX. kér.) ......................... 4098 7393 15 23,4 44. sz. (VIII. kér.) ........................... 3 544 7264 10 27,4 Még szembeötlőbb a fejlődés, ha az ismeretterjesztő könyvek féleségét vizsgáljuk. Néhány példa: A kőbányai 12. sz. könyvtár gyermekrészlegében 1959-ben 191 féle ismeret- terjesztő mű volt, ma pedig 617 féle, a Boráros téri IX. kerületi gyermekrészlegben 1959-ben 111 féle, ma 601 féle.** Hasonló arányok mutatkoznak a többi könyvtárakban is. * Lásd: Bikácsi Lászlóné: A gyermekkönyvállomány vizsgálata a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületi könyvtáraiban. Magyar Könyvszemle 1961. 8. sz. ** Az adatok az 1959-ben és 1964-ben végzett állományelemzések adatai. 202
