A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Dobos Piroska - H. dr. Varsányi Lívia: Mit olvas a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületikönyvtárainak közönsége
A két időszak legtöbbször kölcsönzött műveit az alábbi sorrend példázza. 1934 Gulácsy Irén: Fekete vőlegények 64 Herczeg Ferenc: Pogányok ........... 47 K emény Zsigmond: Zord idő ......... 43 G ulácsy Irén: Pax vobis .................. 40 Jókai Mór: Aranyember.................... 40 K uncz Aladár: Fekete kolostor......... 39 Z ilahy Lajos: Szökevény .................. 38 Zilahy Lajos: Két fogoly ................ 35 Gárdonyi Géza: Láthatatlan ember 35 Jókai Mór: Egy magyar nábob ... 35 1964 Móricz Zsigmond: Boldog ember .... 49 Fejes Endre: Rozsdatemető ............... 40 M ikszáth Kálmán: Noszty fiú ........... 37 Berkesi András: Kopjások.................... 34 Jókai Mór: Enyém, tied, övé............. 33 J ókai Mór: És mégis mozog ............. 32 P assuth László : Megszólal a sírvilág . 32 Jókai Mór: Fekete gyémántok........... 31 T atay Sándor: Simeon ház ................. 31 V árnai Zseni: Egy asszony.................. 31 Jókai művei ma is a legtöbbet kölcsönzöttek, de nem változatlanul. Akkor az egész magyar szépirodalomnak 11,6%-át, ma csak 8,7%-át tették ki művei. Még egy különbség: Jókait 30 évvel ezelőtt 45%-ban középiskolások olvasták, ma a 821 műből csak 98-at, nem egészen 12%-ot olvastak középiskolások. Jókai művei legnagyobb mértékben munkásoknál és nyugdíjasoknál vannak, feltehetően azoknál, akik most ismerkednek meg a nagy mesemondóval. Gárdonyi műveinek olvasása lényegesen csökkent. 1934-ben 6,9%, 1964-ben 2,3%-ot jelent kölcsönzése az összes magyar művekből. Itt is elsősorban munkások és nyugdíjasok az olvasók, középiskolások csak 20 művet, míg a munkások 57 és nyugdíjasok 65 művet kölcsönöztek. Változást jelent nemcsak a 30 évvel ezelőttihez képest, hanem még a közelmúlttal összehasonlítva is, hogy Móricz műveit, Jókai után a legtöbbet kölcsönzik és együtt az összes magyar szerzők műveinek 3,9%-át képezi. Ebben nagy szerepük van a közép- iskolásoknak, akik a kölcsönzött művek 31%-át vitték el. Ennek köszönhető, hogy a legtöbbször kölcsönzött mű a felmérés alkalmával Móricz: Boldog embere lett. Mikszáth esetében is érvényesül még a középiskolások kötelező olvasmánnyal való ellátása. A Mikszáth művek 22%-át középiskolások kölcsönözték. Összehasonlítva Mikszáth népszerűségét az 1934-ben tapasztaltakkal, lényeges csökkenést látunk. De ez összefügg általában a régi magyar irodalom háttérbe szorulásával s a mai magyar irodalom előtérbe kerülésével, hiszen Mikszáth még így is a 3. helyen van az 1964-es mérés alapján. Fejes Endre: Rozsdatemető-jét 40-szer kölcsönözték a mérés ideje alatt. Ha nem is vetekszik a 30 év előtti nagy sikerrel — akkor Gulácsy: Fekete vőlegényét 64-szer kölcsönözte alig több mint a fele olvasó- mégis egyértelmű sikernek könyvelhetjük el. Elgondolkoztató, hogy a 40 közül 16-ot nyugdíjas kölcsönzött, s hogy munkások csak 4 példányt vittek el. Még inkább elgondolkoztató, ha a hatásvizsgálati interjúk tapasztalataival egészítjük ki ezeket az adatokat, amelyek messzemenő félreértéseket is feltárnak. Mindez nem feledtetheti, hogy nem történelmet hamisító bestseller, hanem mai életünk súlyos kérdéseit tárgyaló mű lett siker 1964-ben. 5. A külföldi szerzők olvasottsága A felsorolt külföldi szerzők 4524 műve a kölcsönzött művek 48,9%-a. (Lásd: táblázat 2.) A külföldi szerzők között is találunk, s a magyar szerzőkhöz képest nagyobb számban olyanokat, akik 1934-ben és 1964-ben egyaránt népszerűek. A folytonosságot, s a változást a folytonosságban jól érzékelhetjük a következőkben: 150