A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Dobos Piroska - H. dr. Varsányi Lívia: Mit olvas a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületikönyvtárainak közönsége
ták, nem teljesen azonos az aktív tagsággal. Az aktív tagság összetétele néhány lényeges pontban eltér a beiratkozott olvasókétól. E tekintetben még mélyebben láthatunk, ha a hatásvizsgálat adatai alapján feltárjuk, hogy az aktív könyvtári tagok között milyen arányban van eltérés a könyvtár látogatói és a nyilvántartásban szereplők között. Említettük már, hogy az olvasók egy részének a szépirodalmi művek hatását kutató kérdőlapot adtak, amikor az olvasók a kölcsönzött műveket a könyvtárba visszavitték. (A kérdőlapokat külön-kiilön minden műre vonatkoztatva 10 könyvtárban minden harmadik olvasónak készítették elő.) A könyvvisszavitel alkalmával kérték az olvasót, nyilatkozzék, tetszett-e a kölcsönzött könyv. Természetesen ezt csak akkor tehette a könyvtáros, ha a kölcsönző azonos volt a nyilvántartott olvasóval. így derült ki, hogy olvasóink egy- harmada nem személyesen látogatja a könyvtárat, ezért az olvasó és könyvtáros között aktív személyes pedagógiai kapcsolat csak az olvasók kétharmadával lehetséges. Minthogy a hatásvizsgálat csak a szépirodalmat érintette, adataink is csak erre vonatkoznak. 18 608 mű közül 4675 műre kértünk választ. Ezek közül 1576 művet nem az olvasójegy tulajdonosa hozott vissza , tehát itt választ nem kaptunk. Az olvasók és a könyvtárosok személyes találkozásának mértékét jelzik a következő számok: Foglalkozás A vizsgált müvek összes száma Xemleges. válasz nélküli müvek száma A kettő százalékos aránya Munkás ................................................................. 850 334 39,0 Ipari tanuló ....................................................... 13 2 43 32,6 Pedagógus .......................................................... 129 57 44,0 Egyéb értelmiségi ............................................. 248 89 36,0 Alkalmazott ....................................................... 8 16 309 38,0 Háztartásbeli ..................................................... 4 04 126 31,0 Főiskolás ............................................................ 143 70 49,9 Középiskolás....................................................... 7 70 276 36,0 Nyugdíjas ............................................................ 1076 230 21,3 Egyéb foglalkozású ........................................ 107 4 2 39,9 Összesen 4675 1576 33,4 A könyvtárban e szerint személyesen leginkább a háztartásbeliek és méginkább a nyugdíjasok járnak. Ez a magyarázata a sok könyvtárban tapasztalható eltérő képnek attól, amit a nyilvántartás szerint tapasztalnunk kellene. Ti. az amúgyis nagyszámban levő idős olvasók átlagnál gyakrabban, a család többi tagja részére is kölcsönöznek, s így a könyvtáros inkább velük találkozik, mint a fiatalabb korosztállyal. Legkevésbé a főiskolások és pedagógusok veszik igénybe a személyes könyvkölcsönzést és a munkásolvasók közül is csak 61% kölcsönöz személyesen. (A számok nem olvasót, hanem kölcsönzött művet jeleznek, de az arányokon ez nem változtat.) Más oldalról e kép azt is jelzi, hogy a könyvtárból elvitt könyv útját nem kísérjük és nem kísérhetjük figyelemmel, nem tudjuk, hányán és kik olvassák könyveinket a könyvtári tagokon kívül. Általános tapasztalatként tudjuk csupán, hogy ezek száma igen nagy s további feladat a teljes felderítés. A könyvtári látogatásnak feltétele természetesen, hogy az olvasóknak elegendő idejük legyen, de az is szükséges, hogy érdemes legyen a könyvtárat személyesen látogatniok. A könyvtárakban tapasztalható általános zsúfoltság, az olvasótermek hiánya valószínűleg szerepet játszik abban, hogy pedagógus és főiskolás olvasóink, de a munkások jelentős része is közvetítők útján jut könyvtáraink könyveihez. Ha a könyvek kölcsönzésének arányában nem is találunk lényeges eltérést, a könyvek tartalmi elemzése útján eljuthatunk a könyvtári tagság homogén csoportjától a különböző olvasói igényt, érdeklődést mutató csoportképző vonásokig. 144
