A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1963
Három ötven éves kerületi könyvtárunk
A Keresztény Községi Párt 1927-ben elköltözött a Királyi Pál u. 11. sz. ház emeleti lakásából. Az „albérlő” távozása után a megürült helyiség újra a könyvtár bérleménye lett. De milyen állapotban voltak ezek a helyiségek ! A Keresztény Községi Párt nem vállalta a rendbehozatalt, pedig a háztulajdonos hajlandónak mutatkozott a kiegyezésre, magára vállalta volna a lakás renoválását, ha 4000 pengő kártérítést kap. A párt azonban hallani sem akart kártérítésről. De ilyen megrongált állapotban a könyvtár nem tudott mit kezdeni a helyiséggel, póthitelt kért, s nem maradt más választás, mint a megrongált helyiséget a főváros költségén renováltatni. Ide költöztették 1930. június 4-én a gyermek- részleget a Papnövelde utcából. Mivel a renoválás tekintélyes összeget emésztett fel, valamilyen módon kozmetikázni kellett a dolgot és ezért nem mint az 1. sz. fiókkönyvtár gyermekrészlegedért vissza a gyermekrészleg a Királyi Pál utcába, hanem önálló gyermek- könyvtárként és a hálózatban a 14. sz. fiókkönyvtár lett. Port hintettek e cselekedetükkel a főváros közönsége és a világ szemébe, mondván, íme építettünk egy új fiókkönyvtárat. Ennél többet nem is tettek 1945-ig „a hálózat kiépítése” érdekében. Az olvasótermet nem lehetett megnyitni, mert bútorait szétosztották a többi fiók- könyvtár között. Kézikönyvtára is szétszóródott. így 1930-tól az 1. sz. fiókkönyvtár csak felnőtt kölcsönző lett, olvasóterem és gyermekrészleg nélkül. Ezerkilencszázhuszonnyolc május 14-től szeptember 24-ig a könyvtár zárva volt. Könyvleltározás, avult könyvek kivonása, renoválás folyt ez idő alatt. A város lakossága féltő gonddal kísérte a könyvtár sorsát, — melyet ez időben Tuczentaller Lujza vezetett — azonnal felfigyeltek a bezárt könyvtárra. A könyvtár zárvatartása miatt többen „zaklatták” a könyvtár vezetőségét, mások a napilapokhoz fordultak kérdésükkel. Az időközben meghalt Kremmer Dezső utóda, Enyvváry Jenő nyílt levélben volt kénytelen válaszolni a Magyarország 1928. IX. 14. számában, a türelmetlen olvasóknak a zárvatartás okairól. Mivel a könyvtárban zárt kölcsönzés volt és a fiókkönyvtár személyzethiánnyal küzdött, az olvasók igényeinek jobb kielégítésére a szépirodalmi művek válogatott nyomtatott katalógusát adták ki 6000 példányban az 1929-es évben. A katalógusokat az olvasók megvásárolták, hazavitték s otthon kijelölhették az őket érdeklő műveket. A választást ez könnyebbé tette a könyvtárban, melynek következtében az egész munkamenet meggyorsult. A könyvállomány és évi kötetforgalom a következő módon alakult a harmincas évek elején : év állomány forgalom szépirod. ismeretterjesztő összesen 1931 32.466 107 049 17 827 124 876 1932 31 649 135 639 25 131 160 770 1933 32 253 101 393 34 046 135 439 1934 32 280 94 528 36 766 131 294 1935 29 487 102 037 32 945 134 982 A nagy kötetforgalom erősen igénybe vette a könyveket, nyilván ezért csökkent az állomány a kimutatott öt év alatt. Érdekessége ennek a statisztikának a könyvek forgalma. Az ismeretterjesztő művek száma öt év alatt megduplázódott és a kb. 14%-ról csaknem 21%-ra emelkedett. A megnövekedett forgalom nagyobb kölcsönzőteret követelt. Ezért 1935. március 22. és április 12. között átrendezték a könyvtárat, bővült a kölcsönzőtér, és a raktár is növekedett valamelyest. A könyvanyag azonban nem tudta követni a nagy forgalmat és az 1937. évi jelentésben a következő beszámoló olvasható: 89
