A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1963
Három ötven éves kerületi könyvtárunk
A könyvtárban tovább kellett korlátozni a nyitvatartást, mert a lakókon kívül nem tudott a ház óvóhelye sokkal több embert befogadni, légitámadás idején. Ha zökkenőkkel is, de lényegében az 1. sz. fiókkönyvtár 1944. december 30-ig fenntartotta szolgáltatásait. Ablakai, a sorozatos légitámadások következtében ugyan betörtek, de mivel kölcsönzői még az utolsó hetekben is akadtak, kölcsönzött. Az 1944. év kötetforgalma 106 319 volt, ebből szépirodalom 79 509 kötet és ismeretterjesztő művek száma 26 810. 1945. január 1-től a könyvtár zárva volt, helyiségeire a bentlakó Böde Lajosné takarítónő vigyázott. Január végén, Buda ostroma miatt az egész Molnár utcát kiürítették, Bödénének is el kellett hagynia a házat. A könyvtár fejlődése a felszabadulástól napjainkig Mint mindenfelé az egész országban, könyvtárainkban is a romok eltakarításával kezdődött meg a munka. Buda ostromának befejeztével a katonaság elhagyta a Molnár utcát. A visszaköltözött Bödéné védte a fosztogatóktól a könyvtárat, úgy ahogy tudta. Értékesebb berendezési tárgyait, például az írógépet elrejtette. Az ostrom az ablaküveg és némi bútorzat elpusztulásán kívül számottevőbb kárt nem okozott, — állapítja meg dr. Gyurkovics Tiborné jelentésében. Gyurkovics Tiborné már a harmincas években is vezette a fiókot, valószínűleg ezért lett ő az első vezető a felszabadulás után. Mikor márciusban megjelentek munkahelyükön az első könyvtárosok, először rendet kellett ott teremteniük. A szobákba üvegcserép és más törmelék hullott a harcok alatt. A polcok felforgatva, a könyvek, bútorok halomban hevertek. A leltárlapok, katalógus- cédulák pedig a fiókokból kiforgatva a padlón voltak. Mindent vastag porréteg fedett. A könyvtárosok nekiláttak a munkának és két hét alatt annyira rendbehozták a könyvtárat, hogy a fiók március 26-án meg is nyílhatott, elsőként a pesti oldal könyvtárai közül. Ebben az esztendőben 28 856 kötet könyvet kölcsönöztek. Ebből 20 090 kötet szépirodalmi és 8766 kötet ismeretterjesztő mű volt. A kölcsönzés, a nyári egy hónapos szabadságolási idő kivételével, egész éven át folyt. Csupán a nagy hidegekben, az év végén rövidítették meg a kölcsönzési időt, a Hitetlen, ablaktalan könyvtárban. Az 1946. évi jelentés a következő statisztikai kimutatást tartalmazza: állomány forgalom összesen 25 428 kötet szépirodalom 57 941 ismeret térj. 18 359 76 300 Különösen szépek ezek a számok, ha elgondoljuk, hogy a könyvtár ablakait csak a következő év májusában üvegezték be, s ablaktalan, fűtetlen helyen végezték munkájukat a könyvtár dolgozói, akik csak az 1947. év elejei nagy hidegben szüneteltették a kölcsönzést. A felszabadulással az egész magyar könyvtárügy fejlődésnek indult. Ugyanúgy, mint 1919-ben a Tanácsköztársaság idején, a népművelés az állami feladatok egyik fontos ága lett. Érthető, ha a központ és fiókhálózatának fejlődésében a Szabó Ervin-i elképzelések jutottak érvényre. Visszatértek a könyvtárba Szabó Ervin elűzött munkatársai, akiknek tevékenységén keresztül még biztosabban jutottak uralomra a könyvtár haladó hagyományai. A könyvtár igazgatója dr. Dienes László lett és a fiókközpontot Solti Andrásné vezette. Megindult a peremkerületek könyvtárral való ellátása és az 1. sz. fiókkönyvtár ezzel kissé háttérbe került, érthető okokból. A fiókközpont 1947-ben a könyvtárosok jobb tájékoztatása érdekében bevezette a könyvismertető előadásokat. A könyvtárosok havonta egyszer összejöttek és ismertették az újonnan megjelent könyveket. A könyvismertetések magas színvonala élményt jelentett és örömmel támogatták a kezdeményezést. Később a forma több változáson ment 91
