A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1962

Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár történetéből. A Wenckheim-palota megszerzése

ki a rejtett zenekar helyét. A táncteremből, melyet balkéz felől oszlopok mögött húzódó tükörfolyosó határol és amelynek fényét újabb óriási csillárok növelik, egy kevésbé har­sány pompájú ebédlőbe nyílt az ajtó. Az aranyozásoktól, tükröktől ragyogó táncteremmel ellentétben, a románstilű ebédlő fala és mennyezete különleges fafaragványaival kelt művészi hatást. A lépcsőház első emeletének jobbkéz felőli ajtaja az ugyancsak fafarag- ványoktól ékes dohányzóterembe nyílt, ahonnan további ajtók, folyosók vezettek a család­tagok József utca felé néző lakosztályaihoz, hálószobáihoz. A grófi család kényelmét szol­gáló lakájhad szobái, a különböző konyhák, tálalók, ,,kredenc”-ek (éléstárak) stb. egysze­rűbb kivitelűek. Ezek az alagsorban, a palota földszintjének Stáció utcai során, és főként a második emeleten (amely a tervrajz szerint „tulajdonképpen az első emeletből nyíló félemelet”) kaptak helyet. Figyelmet érdemlő még a József (Reviczky) utcai mellékkapu és a szűk udvaron az előbbivel átellenben volt istálló és kocsiszín bejáratának kidolgozása. « * A tervezőművész a rábízott feladatot lelkiismeretesen oldotta meg: kényelmes és ugyanakkor reprezentatív épületet konstruált a tulajdonosoknak, akik, — ez a leírásból is látható —, költséget és fáradságot nem kímélve adták ki a megbízást. Persze a költség előfeltételeit a Wenckheim birtokokon verejtékező cselédek és napszámosok munkája teremtette meg, a művészi alkotómunkát a tervezőmérnök nyújtotta, a fáradságot Pucher József építkezési vállalkozónak, az épület kivitelezőjének emberei adták. Ez utóbbiak közül egy sem lakott a városnak azon a csendes, hűvösen előkelő szakaszán, a Nemzeti Múzeum háta mögött, ahol ugyanők a Wenckheim, Károlyi, Eszterházy és más grófok számára a palotákat emelték. A városnak ez a része a legritkábban lakott volt és ugyan­itt volt, hivatalos kimutatás szerint, az egy főre eső cselédek száma a legnagyobb. Kőrösy József „Budapest székesfőváros az 1891. évben” című vaskos összeállítása tanúskodik arról statisztikáival és részletstatisztikáival, amelyeket sokszínű térképekkel tett szemléle­tessé, hogy a magyar főváros lakásainak zöme 1891-ben túlzsúfolt, a város legtöbb negye­dében hemzsegnek az ágyrajárók, albérlők, tízezrek tengődnek nedves pincelakások­ban. Ez volt a helyzet a Józsefváros arisztokratikus negyedének tőszomszédságában, a Szentkirályi utcán kívüleső lakóházakban is, amelyeket Kőrösy térképe a túlzsúfoltságot jelző feketébe hajló vörössel színezett. A Szentkirályi utca és Múzeum körút közti város­rész halványrózsaszín árnyékolása viszont mintha a paloták gondtalan tulajdonosának egészséges arcszínét szimbolizálta volna. * Személyszerint gróf Wenckheim Frigyes nem sokkal több, mint 20 éven át, 1912- ben bekövetkezett haláláig élvezhette a palota által nyújtott örömöket. Felesége, Krisz­tina, 1924-ben halt meg. Az egykorú „társaságbeli” lapok beszámolói és fényképfelvé­telei szerint (Vasárnapi Újság, Szalon újság stb.) az első világháború kirobbantásáig sok fényes találkozó, ünnepség színhelye volt a Wenckheim palota, amelyet a Tanácsköztár­saság alatt kisajátítottak és proletármúzeumnak, szántak. A Wenckheim palotában helyez­ték el többek között az 1919 május 1-i fényes ünnepségek alatt Budapest főútvonalain felállított hatalmas gipszszobrokat, kiváló művészek alkotásait, melyek között Marx, Engels, Lenin, Lassalle és mások szobormásai mellett Szabó Erviné is ott volt. Szobor formájában tehát az 1919-es Tanácsköztársaság alatt került először kapcsolatba a Fővárosi Könyvtár központjának mai otthonával olymódon, hogy alapítójának szo­bormását május 1. után a proletármúzeummá alakított Wenckheim palotában helyezték el. A művészi értékeket a fehérterror kezdetén összetörték, az udvarra hányták. 1919 augusztusa után annak ellenére, hogy a tőkés-földesúri restaurációt végrehaj­tották, kezdett anakronisztikussá válni a reprezentatív jellegű grófi palota —, a császári és királyi dimenziók eltűntek, a luxuspalota fenntartása viszont hatalmas összegeket emésztett fel —, főként korszerűtlen fűtőberendezése miatt. 6* 83

Next

/
Thumbnails
Contents