A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1962
Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár történetéből. A Wenckheim-palota megszerzése
A bérházban való elhelyezést egy ideig még napirenden tartották. Enyvvári Jenőnek, aki Kremmer halála után vette át az intézmény vezetését, van egy 1928 február 25-i keletű fogalmazványa, (1. ,,Wenckheim palota iratai” 14. sz.) mely így idézi az 1926 végéig kialakult helyzetet: ,,A legvérmesebb remények szerint is csak egy új bérházba belekombinált — szinte beleorzott könyvtárról lehetett volna szó. És hol ? A IX. kerület Ghettójában, a legsötétebb Ráday utca mélyén! Időközben azonban ez a terv is meghiúsult.” * A húszmillió dolláros külföldi kölcsön nyomán támadt felbuzdulás tehát oly gyorsan elillant, ahogyan érkezett: 1926 február — áprilisa közt 1380 000 aranykoronás (másként 20 milliárd papírkoronás, azaz több mint másfél millió pengős) előirányzat új könyvtárépület létesítésére, a megfelelő telek kijelölésével kapcsolatos kombinációk, 1926 áprilisa után néhány hónapig nagy tervek helyett az egyemeletes megoldás, 1926 vége táján már ez sem. 1926 vége felé tehát bebizonyosodott: a város urai sorsára akarták bízni a képtelen viszonyok közé került központi gyűjteményt. ,,S ekkor jött a Wenckheim palota megvételének terve.” — folytatta Enyvvári Jenő imént idézett helyzetjelentését 1928. február 25-i fogalmazványában. Mielőtt a Wenckheim palota megvételének körülményeit vizsgálnánk vessünk előbb rövid visszapillantást az épület múltjára. 2. A Wenckheim palota A VIII. kerületi Baross és Revicky utca torkolatában álló és homlokzatával a Kálvin tér felé tekintő központi könyvtár otthonának eredeti tulajdonosa, építtetője gróf Wenckheim Frigyes (1842— 1912) volt. A budapesti Wenckheim-palotával kapcsolatban sok téves adat, valószínűtlen mendemonda volt és van forgalomban. Bizonytalanságokkal találkozunk a palota építési idejét illetően és elképesztő túlzásokkal az építtetés költségeivel kapcsolatban. Az építés dátumát művészettörténeti könyvek általában nem adják meg. A fővárosi könyvtár irattárában található eredeti tervrajz feljegyzése, (1. „Wenckheim palota iratai” 1. sz.) valamint a Fővárosi Tanács Tervtárának adatai (a Wenckheim palota tervei), azt bizonyítják, hogy az építkezést 1886-ban kezdték meg. A munka több esztendeig tartott, egyes sajtóközlések szerint (pl. Vasárnapi Újság 1897. évf. 433. old.) 1889 őszén már nagyjából befejeződött, más források 1890-re, illetve 1891-re teszik ezt az időpontot. Kőrösy József „Az 1885 — 1895 évi budapesti építkezések” című 1898-ban kiadott könyve (36. old.) 1892-t jelöli meg az építkezés befejezési dátumaként. Tekintve, hogy ez a hivatalos adat már a lakhatási engedély és az adózás megkezdésének időpontját jelölheti, legkésőbben 1891-re tehetjük a munkálatok befejezését. A palotát tehát 1886—1891 között emelték. Ami az építési költségeket illeti, itt még ellentmondóbb adatokkal találkozunk. A Vasárnapi Újság imént idézett beszámolója szerint 1 000 000 forintba került a palota- Utóbb már 4 500 000—5 000 000 forintos költségekről beszéltek és írtak és az a „legenda” is szárnyrakapott, hogy Ferenc József 50 000 forinttal járult hozzá a költségekhez, mivel a budai királyi vár átépítése idején, (a kilencvenes években), a Wenckheim palotában kívánta tartani ,,cercle”-jeit és időnként meg is szállt volna az épületben. в 81
