A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1962
Tóbiás Áron: Emlékkönyveink a hazai irodalmi emlékkönyvek sorában
Zuboly, azaz Bányai Elemér író és újságíró volt, könyvtáros és Budapest történetének fáradhatatlan kutatója. 1916-ban elesett, s mint Ady Endre írja emlékezésében: „Majdnem egyszerre indultunk el, én házasodni Pestre, ő az uzsoki halálba. . ” S „testvéremnél is több emberem”-nek nevezte Zubolyt Ady, de nem csak ő tisztelgett emléke előtt, hanem — a többi között — Kunfi Zsigmond, Bölöni György, Krúdy Gyula, Mikes Lajos, Révész Béla, Schöpflin Aladár és Szép Ernő. S a könyvet az oly szokásos és magasztos irodalmi dedikáció helyett ez a fekete betűs írás ajánlja az olvasóknak: „E könyv tiszta jövedelme a Budapesti Újságírók Egyesülete újságírók árváinak támogatására szánt ’Zuboly-Emlék- alap’-ját gyarapítja.” Ez az ajánlás annál megrendítőbb, mivel Bányai Elemér maga is árva gyermekként, árvaházban nevelkedett s később ugyanott volt, Szamosújváron nevelő. A Zuboly Emlékkönyv értéke abban áll, hogy nem csak egy háborúban elpusztult író emlékének áldozik, hanem egyszersmind elgondolkoztató módon, rögzíti az első világháború időszakát is, az azt megelőző évek irodalmi világát, s mivel hirtelen, rögtönzés- szérűén készült, hiteles pillanatképe Ady Endre és írótársai akkori életének. Számunkra, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár számára még egy figyelmeztetést is magában foglal a Zuboly Emlékkönyv : a kötet második része nem csak az író válogatott írásait sorakoztatja fel, hanem a teljes életmű bibliográfiáját is csatolja. Ebben külön fejezet a „Budapest köveiből” c. rész, melynek alapján, úgy gondoljuk, érdekes kötetet lehetne összeállítani, talán más hasonló írásokkal együtt, aszázadeleji főváros feljegyzésre érdemesített eseményeiből, s az akkor megőrzésre érdemesített múltjából. A két háború közötti időszakban, a Horthy-korszak idején, nem sok figyelemre érdemesítették az emlékkönyveket. A kiadók nem láttak benne üzletet, vagy ha igen, akkor nagyon is szűkmarkúan intézték el az irodalmi kiadványok e sajátos műfaját, szinte kizárólagosan propagandacélokat látva benne. így nem csodálnivaló, hogy a 20-as és 30-as esztendők egyedüli liraian megkapó s irodalmilag ma is nagy becsben álló emlékkönyve, a Kiss József és kerek asztala c. munka, szinte közadakozásból, írók s irodalombarátok pénzéből nyomtattatott ki. A kötet külön érdekessége, hogy Kiss József, a szigorú szerkesztő életében nem volt nagyon népszerű írótársaj s a költők között, pedig ez utóbbiak hivatalosan „fejedelmüknek” tisztelték... Az emlékkönyvben, a „kerek asztal” mellett eltörpült az emberi gyengeség, írói hiúság s csak az érdem csillog, a szerkesztő áldozatos munkája, szigorú igazságossága tűnik elő, s a múlt, az eltűnt ifjúság, megszépítő messziségben. S a „kerek asztal” azért kerek asztal, mert mellette, általa az írók önmagukra is emlékeznek, saját életükről is vallanak a magyar költészetben évtizedekig uralkodó-szerepet játszó Kiss József személyén keresztül. A Magyar Tudományos Akadémia, hűtlenül régi nagy híréhez, s a XIX. század második felében betöltött kimagasló szerepéhez, mindössze egy vékonyka füzetben emlékezik meg egykori főtitkáráról, a költő Arany Jánosról. 1932-ben jelenik meg e kötet, a nemzeti klasszicizmus örök klasszikusa halálának félévszázados évfordulója alkalmából. S bár az akkori hivatalos magyar irodalom képviselői vallanak Arany Jánosról, legnagyobbrészt ők írják a tanulmányokat, előadásokat s mondották el a kinyomtatott beszédeket, lévén a „hivatalosak” a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, mégsem kötötték díszkötésbe az Arany János Emlékkönyvet, hanem elég silány papíron jelentették meg, az Akadémia nagyobb dicsőségére. A Révai Könyvkiadó a 30-as esztendőkben két emlékkönyvet, pontosabban emlékfüzetet is megjelentetett : Móra Ferenc írói jubileumának 30. évfordulójára egy 64 oldalas, Kosztolányi Dezső halálának alkalmából pedig egy 45 oldalas kiadványt, fűzve, propaganda célokra szánt, gyengébb minőségű papíron. (Móra Ferenc halála alkalmából második, bővített kiadást bocsájtottak ki az első „emlékkönyvből”, alkalmazkodva a gyászos eseményhez.) Mindkét füzet — ma úgy mondanánk: brosúra — művészi színvonalú 12 17 T
