A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1962
D.-né Jámbor Mária - Marót Miklós: A kölcsönző olvasók rétegeződésének és olvasmányainakvizsgálata a központi könyvtárban
Középisk ...................... 14 ” I pari tanuló ................................ 2 ” N yugdíjas .................................... 38 ” E gyéb............................................. 5 ” A foglalkozási besorolás azonban egymagában nem mutatja az olvasók felkészültségét és igényeit. A központ zömmel idegennyelvű, előképzettséget igénylő könyvanyagát ezen feltételeknek megfelelő olvasók tudják csak kellőképpen felhasználni. Vizsgálatunk bebizonyította eddigi feltevéseinket, hogy az értelmiségi foglalkozáson kívüli olvasóink jórésze is felsőfokú képzettséggel rendelkezik. A kérdőívek ezt mutatták: Foglalkozás Kérdezett olvasók száma Egyetemet v. főiskolát végzett %-os arány Tisztviselő.............. 4 0 21 52 Nyugdíjas .............. 3 8 22 58 Munkás ................... 3 0 5 10 Egyéb (alkalmazott, háztartásbeli) ...................... 39 7 17 Nem tudjuk régi számadatokkal bebizonyítani, de meg kell említenünk, hogy kb, 1955-ig a munkások közé sorolt, de felsőfokú végzettséggel rendelkező olvasóink a deklasz-f szált rétegekből kerültek ki ; ma pedig nagyrészt fiatal szakmunkások s érettségi és egyetemi felvétel között álló fiatalok. A deklasszált „munkások” átkerültek a nyugdíjasok kategóriájába. A kerületi könyvtárak 15 éven felüli olvasói közül, megfelelő összetételben 2901 olvasó töltött ki kérdőívet. Az ezekből nyert adatok alapján az olvasók iskolai végzettségének illetve foglalkozásának összehasonlítása a következő: Központban Kerületi könyvtárban olvasó %-arány olvasó %-arány Értelmiségi foglalkozású ......... 1 02 34 381 13 Értelmiségi foglalko- zásúakon kívül felsőfokú végzettséggel rendelkezik. . 59 19 173 6 Együtt........................ 1 61 53 554 19 Középiskolát végzett 113 38 831 28 Általános iskolát járt 26 9 1516 53 Összesen ...................... 3 00 100 2901 100 Az iskolai végzettség egyik kiegészítője a nyelvismeret. Olvasóink nyelvtudását kérdőíveinkkel igyekeztünk megismerni. Kifejezetten a passzív nyelvtudás iránt érdeklődtünk. Válaszaikban a nyelvtudást — érzéseink szerint — kissé tágan értelmezték s ezzel magyarázható a nyelvismeret magas arányszáma. 110
