A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1962
Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár történetéből. A Wenckheim-palota megszerzése
5. Az épület átalakítása és berendezése — Az ünnepélyes megnyitás Mielőtt az átalakítás és berendezés munkáiról szót ejtenénk, újabb figyelemreméltó mozzanatra kell rávilágítanunk : amíg a város vezetői a vásárt teljes presztízsük bevetésével és páratlan gyors akciókkal kereken 6 hét alatt, 1926 december eleje és 1927 január 15. között sető alá hozták, az épület könyvtári célokra való alkalmassá tételénél a legcsekélyebb sietséget tem tanúsították. Az 1927. január 15-én már a főváros birtokába került palotában csak több, mint négy esztendő múltán, pontosan 1931 április 21-én nyílhatott meg az intézmény az olvasóközönség előtt. A vásár lebonyolítása, a vételár kifizetése körül tehát óriási buzgalmat tanúsítottak a város vezetői, de az átalakítás, a berendezés, a gyűjteménynek az olvasók számára való átadása az új otthonban már „ráért”. A sok más leleplező erejű mozzanat mellett ez is szemléletesen bizonyította: nem a könyvtár elhelyezése, hanem a vétellel kapcsolatos „üzlet” volt a fontos számunkra. A Wenckheim palota átalakítása,nak és berendezésének ügye háromszoros nekirugaszkodás után dőlt el véglegesen. Első ízben 1927 elején foglalkoztak az illetékesek ezzel a kérdéssel, melynek megoldása azért vált sürgőssé, mert előrelátható volt, hogy a vételt tárgyaló közgyűlésen az ellenzék vitatni fogja az épület könyvtári célokra való alkalmasságát. A fővárosi könyvtár irattárában („Wenckheim palota iratai. A Wenckheim palota átalakítására és berendezésére vonatkozó. iratok” csomója.*) azonban mindössze néhány akta tanúsítja, hogy a könyvtárigazgatóság akcióba lépett e téren. 1927. január 15-i keltezéssel maradt fenn két írás, az egyik a Schlick — Nicholson gyárhoz, a másik a Ganz és társa Danubius gép-vagon és hajógyárhoz címezve. Ezekben a könyvtárvezető a Baross utcai palotában felállítandó vaspolc-állványokra vonatkozóan kér árajánlatot, illetve katalógust. 1927.február 9-én jelentette a könyvtárigazgató a tanácsnak, hogy a válaszok beérkeztek, azok kiadhatók a város illetékes szakosztályainak. Ez a levélváltás része volt egy balul végződött első kísérletnek, hogy az 1927. március 2-án kezdődött közgyűlési ciklus elé már kész tervekkel álljon a város vezetősége. Az első költségvetésben ugyanis 570 000 pengős szükségletet tüntettek fel. A palotavásár megszavaztatása körüli izgalmas pillanatokban ezzel a magas előirányzattal elő sem mertek hozakodni és a közgyűlés emlékezetes (március 16-i) ülésén közölték : a terveket visszaadták a szakközegeknek, hogy mérsékeljék igényeiket. Másodszor 1928 elején került komolyabb formában napirendre ez a probléma. Ennek előzményei az 1927. május 13-i belügyminisztériumi leiratig nyúlnak vissza. A leirat, ahogyan ezt kifejtettük, elhalasztotta a közgyűlésen szótöbbséggel jóváhagyott vételhez való hozzájárulást, és a végső döntést a megfelelő átalakítási és berendezési tervek bemutatása utáni időpontra tolta ki. A fővárosi könyvtár irattárában („Wenckheim palota iratai”) 1928. február 25-i keltezéssel található a könyvtárigazgató részletesebb javaslata, amely nagyobb tételekre osztva megjelöli az átalakítás és berendezés költségszükségleteit. íme a számadatok: * Az ide vonatkozó iratok a könyvtár irattárában külön dossziéban „Wenckheim palota átalakítása és berendezése” címen találhatók. 98
