A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961

Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár előtörténetéből

folyamának 94.-97. számaiban közölt „Könyvtári emlékek” című írásában így „méltatta” az ajándékozás aktusát:

„Ha egynémely hazafi áldozatkészségéből könyvtárt alapítva tenne is valamit, azt se becsülik semmire. .. .A főváros se ment jó példával elől, midőn a 14 000 kötetből álló Frank-féle könyvtárt, melyet Frank Ignác Pest városának hagyott, a város pedig miután nem tudott, vagy nem akart abból városi könyvtárat alapítani, az egyetemi könyvtárnak ajándékozta. — Itt legalább használják...”

Végül már ilyen csendes feddésekre sem érdemesítik a dolgot, megmaradt a tábla, egy kissé szégyentábla is, egy szomorú, a kultúrát semmire becsülő kornak emléke.

IV. „Polgári könyvtár” helyett statisztikai szakkönytár (1870—1903)

Pest, majd az egyesített Budapest városvezetőségének magatartása a hatvanas évek végén — hetvenes évek elején évtizedekkel hátráltatta a városi nyilvános könyvtár megteremtésének ügyét. Az erre irányuló jószándékú, lelkes tervek az irattárba vándoroltak, ebben az időszakban kótyavetyélik el Frank Ignác kitűnő gyűjteményét. A jelzett évek mégis jelentősekké válnak az 1904-ben életrehívott fővárosi könyvtár számára, egyrészt azért, mert akkor rakják le az alapjait annak a statisztikai hivatali könyvtárnak, amely késűbb tekintélyes gyűjteménnyé fejlődve beoovadt a mai intézménybe, másrészt ugyancsak ebben az időszakban kimentenek egy kicsiny, de értékes töredéket a Frank-Könyvrárból s ez is egyik alkotó elemévé lesz a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak.

Mindkét mozzanatról bő levéltári illetve nyomtatott forrásanyag maradt ránk. A főváros statisztikai hivatalának könyvtáráról számos levéltári dokumentum és egyéb elszórt adatok mellett a következő fontosabb híradások érdemelnek említést: Weisz (utóbb Földes) Béla: „Das Statistische Bureau der Hauptstadt Budapest.” (az 1876-ban Budapesten tartott

IX. Nemzetközi Statisztikai Kongresszus résztvevői számára készült útmutató.) — György Aladár híres könyvtártani munkája, az 1886-ban megjelent „Magyarország köz- és magán- könyvtárai 1885-ben”, amely kerek képet ad a gyűjtemény akkori (1885-ös) állapotáról is, Thirring Gusztáv: „Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának története” (1894), mely egy fejezet erejéig a könyvtár 1870—1894-es útját ismerteti, Kőrösy József: „Visszapillantás a statisztikai hivatal könyvtárának 33 éves fennállására” című a Budapest Főváros Statisztikai havi füzetek sorozata 1903-as évfolyamában megjelent dolgozata, végül az a hatalmas könyvmennyiség, amely a fővárosi könyvtár központjában az egykori hivatal tulajdonpecsétjével van ellátva.

* * *

A városi statisztikai hivatal könyvtárának nyomát kutatva, szóljunk először a legfontosabbról, azokról a könyvekről, melyek onnan származnak és a mai fővárosi könyvtár részét alkotják. Az intézmény központjának a raktárában százával találhatunk olyan tulajdonbélyegzővel ellátott példányokat, melyek az egykori Pest városi statisztikai hivatal gyűjteményére emlékeztetnek. A Pest város címerét is feltüntető pecsét szövege:

„PEST SZ.K.VÁROS STATISZTIKAI HIVATALA”

Ennél sokkal nagyobb számban, ezrével akadhatunk olyan művekre, melyekben egy később beütött bélyegző nyomait fedezhetjük fel:

„BUDAPEST FŐVÁROSI STATISZTIKAI HIVATALA 1873”

— a körpecsét közepén Budapest 1873 utáni címere,