A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár előtörténetéből
Erről a gyűjteményről a következő évtizedekben is sokan és sokszor tesznek említést, közülük az egyikkel, Toldy Ferenc neves irodalomtörténészével, aki utóbb mint az Egyetemi Könyvtár igazgatója a Frank-könyvtárt is kezeli, e helyen kell foglalkoznunk. Toldy a Fővárosi Levéltárnak a Frank Könyvtárra vonatkozó anyagában (IX 75/1857-Pest város tanácsi iratok-szám alatt) őrzött 1861. október 9-i feljegyzése azt állítja, hogy „a gyűjtemény összalkotásánál fogva miután legeslegnagyobbrészt classica litterariából, jog- és történeti munkákból áll a reáltudományokra pedig csak igen mellesleg terjeszkedik ki, polgári könyvtárnak nem illik. . .” Nos, a jegyzék felületes tanulmányozása után is meggyőződéssel állíthatjuk, amit utóbb Toldy Ferenc is elismert, hogy a jogi munkák egy részét leszámítva, melyek tárgyuknál fogva szakkönyvtárba valók, Frank könyvtárának legalább egy része nagyon is alkalmas lett volna „polgári könyvtár” céljaira és aligha kétséges, hogy a hagyatékozó éppen azért jelölte ki a várost örökösének. Az 1850-es lajstromot lapozgatva, százával találkozunk olyan címekkel, melyeket a mai Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi katalógusában is felfedezhetünk. A címek százaiból következtethetünk további ezrekre. Beszerezte ezeket a könyveket a város akkor, amikor a Frank-Könyvtár már nem volt birtokában, pénzen vásárolta utóbb más helyről, mert a később életre hívott fővárosi könyvtárban szükség volt rájuk. Annyi bizonyos, hogy Pest városa csak kerek hét esztendővel a leltározás elvégzése után kezdett újból foglalkozni az addig ládákban álló Frank-Könyvtárral és azzal az előterjesztéssel fordult a kultuszminiszterhez, hogy engedélyezze a gyűjteménynek az Egyetemi Könyvtárban való ideiglenes elhelyezését. — 1857. március 22-én meg is érkezik a miniszteri engedély. 1857 elején történt ez és, hogy miért következett be a fordulat, azt csak sejthetjük. Nem lehetetlen, hogy az értékes anyag használatától megfosztott kutatók is sürgették a könyvtár használatba helyezését, még valószínűbb azonban, hogy a kezdeményezés éppen az Egyetemtől indult ki, részben ugyanaz a Virozsil Antal professzor szorgalmazta, aki 1850 márciusában Frank végrendeletét felbontotta, részben a könyvtár igazgatója, Toldy Ferenc járt el az ügyben. Toldy ugyanis, mint a városi magisztrátus tagja, a községpolitikában is szerepet játszott. Ismét a Fővárosi Levéltár már említett iratcsomója ad felvilágosítást arról, ami 1857- től történt. 1857. június 9-i leiratában kérdezi meg a kultuszminisztérium az egyetemet: hajlandó-e megadott feltételek mellett a Frank-Könyvtár őrzését vállalni és Virozsil Antal válaszol az egyetem nevében 1857. július 2-án. E levelezés eredményeként születik meg a következő pontokra épülő egyezség: 1. Az egyetem kezességet vállal a gyűjtemény épségéért. 2. A könyvszekrényekről a város gondoskodik. 3. Ha a város a Frank testamentum szellemében saját községi könyvtárat alapít, az Egyetem köteles visszaszolgáltatni a gyűjteményt. 1857. augusztus 1-én Pest városa gazdasági hivatala már biztosítja a pénzt a szekrények készíttetéséhez, szeptember 25-ig a helytartótanács is engedélyezi az átadást. 1858 január 16-án került sor a Frank-Könyvtár ünnepélyes átadására az Egyetemi Könyvtárban. Az átadás lebonyolítása végett 1857 végén, 1858 legelején bolygatták meg — közel nyolc esztendős szendergése után, — a Frank-Könyvtárat, hogy a régi, az 1850-es katalógus segítségével újból számbavegyék és pontos, ellenőrzött leltár alapján szállítsák át az Egyetemi Könyvtárba. Az idevonatkozó iratcsomóból (Fővárosi Levéltár Pest város tanácsi iratok IX 75/857) a legfontosabb számunkra az a jelentés, mely a városi könyvtárban az átadást megelőző revízió eredményét tűnteti fel. — Az előző fejezetben idéztünk már ebből az 1858. február 22-i keltezésű dokumentumból annak újabb alátámasztására, hogy Pest városának már 76
