A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961

A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár 1961. évi jelentése

sok más is — nagyszámú cikkben kaptak teret a Híradóban. A könyvtárosi elméleti munka másik területe a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár sok évtizede megjelenő Évkönyve. Az Év­könyv rendszeresen közli a könyvtárelméleti szempontból figyelemre méltó terjedelmesebb tanulmányokat és mindinkább tudatosan a közművelődési könyvtárak problematikája felé fordul. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár dolgozói nagy számban vesznek részt az ország könyvtáros-problémáinak elméleti és gyakorlati megoldásában. Az Országos Könyvtárügyi Tanács, továbbá ezek minden bizottságában és munkabizottságában szerepelnek a Szabó Ervin Könyvtár dolgozói. A gödöllői országos bibliográfiai értekezleten a FSzEK két munka­társa is tartott korreferátumot; Berza László a helyismereti bibliográfiáról, Pataki Ferenc pedig az ajánló bibliográfiáról. Könyvtárunk a Művelődésügyi Minisztérium 1959-es megfelelő rendelete értelmében tankönyvtárrá alakult és ennek alapján 2 évenként 4 könyvtáros tanulót tanítunk középfokú színvonalon. Tankönyvtár-jellegünk még inkább kidomborodik a könyvtár keretein belül működő 2 éves (illetve 1961—62-es tanévtől kezdve 2 és 1/2 éves) esti könyvtáros-technikumi tanfolyam következtében, amelyet érettségizett, de könyvtárosi képzettség nélküli könyvtári dolgozóink számára tartunk. Az első tanfolyam, amely 1959—1960-ban kezdődött, 1961 nyarán befejeződött. Ez a kísérleti év bebizonyítja, hogy bár nem minden maximalista hibák nélkül (amelyet a számunkra előírt tanmenet képviselt), a tanfolyamok eredményes­nek és a könyvtárosképzés szempontjából igen hasznosnak bizonyultak. Ezt megállapítva kezdhettünk a beszámoló évében könyvtárosaink számára a második tanfolyam megindítá­sához. Hasonlóari a szerzett tapasztalatokra építve indíthattuk meg ugyancsak a beszámoló időszakában a szakszervezeti könyvtárosok számára a második középfokú tanfolyamot. Bár 1961-ben nem folytattuk a korábban megkezdett gyermekkönyvtárosképző tanfolyamunkat, az igazgatósági tanács határozata szerint a Liszt Ferenc téri 1. gyermekkönyvtár lesz e téren az egyik továbbképzési fórum a jövőben. Mindezek hozzájárultak a már érintett könyvtári eredmények eléréséhez, az olvasószol­gálat, a könyvtári propagandamunka megjavításához. Az év folyamán nagyszámú tudomá­nyos kiadványt, biobibliográfiát, ajánló bibliográfiát, ajánló albumot, röplap-bibliográfiát adtunk ki. Sorozatosan rendeztünk kiállításokat a központban és a hálózatban. A központi kiállítások a beszámoló évében 131 helyen — többségükben ipari üzemekben, intézmények­ben, iskolákban — mint vándorkiállítások szerepeltek. A kerületi könyvtárakban 1961 folya­mán összesen 1257 könyvkiállítást rendeztek. Olvasószolgálati munkánk egyik döntő kérdése a szabadpolcos rendszerre való áttérés volt. A jelentés évében a szabadpolcos rendszerre való áttérés olvasószolgálati problémáinak vizsgálata adta a kerületi könyvtárak osztályának is egyik fő feladatát. A szabadpolcos köl­csönzés előnyeinek figyelembevételével ma már minden új könyvtárunk erre a rendszerre épül és mint már említettük, a beszámoló évében hét régi könyvtárat is szabadpolcos rendszerűvé alakítottunk át. Ezzel szabadpolc-rendszerű könyvtáraink száma 22-re emelkedett. Ez átala­kítások nemcsak anyagi problémákat vetnek fel, hanem sok könyvtárban helyiség-problémá­kat is, hiszen a szabadpolcos rendszer a zártnál nagyobb helyet igényel. Ahol lehetőségeink erre nem megfelelők — addig is, míg a könyvtár megfelelőbb helyiségbe költözhet — rész­leges szabadpolcos könyvtárakat hozunk létre. A beszámoló évének igen fontos könyvtári eredménye volt, hogy határidő előtt bevégez­tük a hálózati központi címjegyzék felállítását. Itt is ki kell hangsúlyoznunk azt, hogy a KC- vel könyvtárunk egyik legfontosabb létesítményét „helyeztük üzembe”. А КС nemcsak a könyvtári kölcsönzés, hanem elsősorban az állomány-ellenőrzés központi eszköze. Valamennyi könyvtárunk számára a legfőbb nehézségeket évek óta az állomány elavulása okozza, amely nemcsak a könyvek egy részének inkurrenciájával jár, hanem azzal is, hogy a könyvtárak amúgy is túlterherlt raktárait meg zsúfoltabbá teszi. Különösen a szabadpolc-rendszerre térésnél szükséges az inkurrens — elavult, a könyvtár profiljába nem tartozó, fölös példány- számú stb. — könyvek kivonása, hogy a nyílt polcokon valóban csak az olvasókat érdek­lő és az olvasók kezébe való könyveket helyezhessünk el. А КС tehát — amikor lehetőséget 8

Next

/
Thumbnails
Contents