A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár 1961. évi jelentése - II. Kerületi könyvtárak
bessége 0,4 (vagyis e kultúrpolitikai szempontból jelentősebb filmfajta 1 — 1 példánya csak két és félévenként egyszer kerül kölcsönzésre). Mind a forgalom csökkenése, mind pedig a megoszlás hátrányos aránya aláhúzza azt a tényt, hogy hálózatunk könyvtárosai nem tudnak kellő időt fordítani a diafilm-kölcsönzésre. Nyilvánvaló, hogy mindaddig, míg a diafilmek kölcsönzése érdekében személyzeti erősítést nem kapunk, a helyzet nem, vagy csak minimálisan javulhat, legnagyobb erőfeszítéseink ellenére is. Olvasószolgálat és propagandamunka A beszámoló évében az olvasószolgálati munka egyik középponti kérdése a szabadpolcos rendszerre való áttérés, illetve az ezzel kapcsolatos feladatok megoldása volt. Ugyan akkor széleskörű kísérletezés folyt a hálózatban a legjobb egyéb olvasószolgálati módszerek kialakítása érdekében. Könyvtárosaink az olvasók önállóságra nevelését és érdeklődésének magasabb színvonal felé való irányítását is feladatuknak tartották. A kerületi könyvtárak dolgozói — a központi irányítás elveinek megfelelően — mind nagyobb súlyt helyeztek az ismeretterjesztő irodalom kölcsönzésének növelésre. Az erre vonatkozó törekvések eredményeit a korábbi adatok ismertették. A kerületi könyvtárak dolgozói fokozottan törekedtek arra, hogy az olvasóknak egyes — a könyvtárak nevelő munkája szempontjából jelentékeny — rétegeivel való foglalkozást elmélyítsék. így a fiatalokkal való foglalkozás sok kerületi könyvtár olvasószolgálati munkájának egyik központi kérdésévé vált. Egymás után alakultak a könyvtárakban fiatal olvasókat összefogó művelődési körök. E körök rendszeresen tartották üléseiket és általános művelődési programot állítottak össze. Sok könyvtár foglalkozott külön az ipari tanulókkal és az általuk olvasott irodalmat rendszeresen figyelte. Más kerületi könyvtárak az általános és középiskolai tanulók iskolai dolgozataival, érettségivel, felvételi vizsgákkal stb. kapcsolatos anyagról tartottak tájékoztató előadásokat. A munkás-kerületekben a könyvtárak súlyt fektettek a munkás-olvasók létszámának növelésére és olvasmányaik színvonalának emelésére. Fokozottan foglalkoztak a műszaki irodalom terjesztésével is. Ezt a törekvést bizonyítja a három munkás-kerületi könyvtárban — Kőbányán, Újpesten és Kispesten — felállított, illetve felállítandó könyvtári műszaki részleg is. A mezőgazdasági kerületekben a könyvtárak a helyi termelőszövetkezetekhez, a tanácsok mezőgazdasági osztályaihoz fordultak agitációs segítségért és címanyagért, hogy a paraszti lakosságot nagyobb mértékben bekapcsolják olvasóik körébe. Elmélyült — és különösen a gyermekkönyvtárak megnyitása óta — sokoldalúbbá vált a gyermekkönyvtárak olvasószolgálati tevékenysége is. Ennek következtében a gyermek- könyvtári kölcsönzésben is jelentkezik a kölcsönzött ismeretterjesztő művek arányának jelentős növekedése. A könyvajánlás módszereinek megjavítása érdekében a gyermekkönyvtárak már szabadpolcos rendszerrel épülnek és ezenkívül 7 további gyermekrészleg vezette már be a szabadpolcos kölcsönzést. A gyermekkönyvtárak növelték a csoportos foglalkozásokat is. A beszámoló évében a könyvtári propaganda-munka keretében a könyv-kiállítások, a könyvtárban rendezett előadások és egyéb rendezvények hosszú sorát szerveztük. A könyv-kiállítások száma 13%-kal magasabb a beszámoló évében, mint 1960-ban. Ezen belül a gyermekek számára rendezett könyv-kiállítások száma 24%-kal emelkedett. A központi propaganda osztály több kiállítás képanyagának összeállításával és a kerületi könyvtárakba való eljuttatásával segítette a hálózati kiállítások rendezését. Így készítette el Ernst Thälmann, Gorkij, Dosztojevszkij, Liszt Ferenc emlék-kiállítások képanyagát, továbbá „Az ember származása” kiállítás anyagát is. Ezen kívül nagyszámú feliratot készített, amelyeket a kiállítások címfelirataként használtak fel a kerületi könyvtárakban. 50
