A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Tóbiás Áron: A Tolsztoj Emlékkönyv keletkezése
Az Emlékkönyv a közvéleményben A levelezés megindítása csak egyik részét jelentette az Emlékkönyv munkálatainak, legalább ugyanannyi időt fordítottunk a Tolsztoj Magyarországon” c. fejezet összeállítására. Hiszen úgy teljes a mai Tolsztoj-kép, ha az élő világirodalom értékelésén, dicséretén vagy bírálatán túl — ez mintegy keresztmetszetét adja a kötetnek —, az orosz íróknak, a mindenkori regényírás főszereplőjének egy nemzeti irodalomból előhívható képét is megmutatjuk — mintegy hosszmetszetben —, a múlt század hetvenes éveitől napjainkig, az első írás megjelenésétől az 1960-as esztendő emlékünnepségéig. E dokumentum (bibliográfiával, színpadi művek jegyzékével és filmográfiával) akkor válik teljessé, ha nem csupán adatok szerepelnek, hanem szöveggyűjtemény-szerűen a legértékesebb és legérdekesebb írások, vallomások, kritikák s az egykorú helyszíni beszámolók is, magyar írók, újságírók tollából. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár vállalkozására már a kezdetnél felfigyelt a magyar sajtó. A Magyar Nemzet 1960. október 9-’, vasárnapi számában ,.A világ írói Tolsztojról vallanak. Halálának 50. évfordulóján emlékalbumot adnak ki Budapesten” címmel és alcímmel kéthasábos tudósítás jelent meg az előmunkálatokról. Az Elet és Irodalom 1960. november 18-i száma az Emlékkönyvről „A halhatatlan Tolsztoj. Készül a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Tolsztoj Emlékköynve” címmel és alcímmel közölt részletes beszámolót s „Magyar írók vallomása Tolsztojról” címmel Bóka László, F éj a Géza, Fodor József, Illés Endre, Illyés Gyula, Gyárfás Miklós, Mesterházi Lajos, Mészöly Miklós, Molnár Géza, Németh László, Rónay György, Szöllösy Klára és Tatay Sándor írását szerepelteti, azzal a megjegyzéssel, hogy mindezek teljes egészükben a Könyvtár Emlékkönyvé-Ъеп találhatók majd meg. A Népszabadság 1960. november 20-i, vasárnapi száma az író halálának 50. évfordulója tiszteletére a Tolsztoj Emlékkönyvből közli Kárpáti Aurél, Barta Lajos, Hidas Antal és Rideg Sándor vallomását. A Gondolat, a Rádió irodalmi hetilapja negyedórás külön műsort szentelt a készülő Emlékkönyvnek, idézve Jean Cocteau, Kuo Mo Zso, Leonhard Frank és Illyés Gyula prózai, valamint Weöres Sándor lírai vallomását. A Magyar Rádió francia és német nyelvű rövidhullámú műsorában úgyszintén negyedórás külön adás hangzott el az Emlékkönyvről. A külföldön élő magyarok számára kiadott Magyar Hírek, a Magyarok Világszövetségének képes hetilapja hosszú cikkben közölte olvasóival a Tolsztoj Emlékkönyv hírét, elmondva keletkezésének történetét is. A négy nyelvű Magyar Export gazdasági- kulturális szemle is megemlékezett a készülő kötetről. A magyarországi Tolsztoj Emlékünnepségek elmúltával az Elet és Irodalom-ban, a Magyar írók Szövetsége hetilapjában Szabolcsi Miklós felelős szerkesztő vezércikkében összegezte (1961. január 6-i szám) a tapasztalatokat. Megállapította, hogy „. . . a nagy klasszikus ünneplése nemzeti és ugyanakkor világméretű ügy volt, s ezt a jelentőséget nálunk mintha csak a Szabó Ervin Könyvtár ismerte volna fel.” Néhány héttel később, 1961 februárjában díszes meghívó vitte szét a hírt: „A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár bemutatja a Tolsztoj Emlékkönyv anyagát, melyben Amerikától Japánig — Izlandtól Indiáig több, mint harminc ország írói cs szellemi kiválóságai tesznek vallomást az élő Tolsztojról”. A kiállításról szinte valamennyi napi- és hetilap megemlékezett, bőségesen kommentálva a levelek bensőséges líraiságát, szellemes fordulatait s az ügyhöz méltó, olykor már irodalom- történeti értékű megállapításait. A képeslapok — mint az Ország Világ is — egész oldalas fényképes beszámolót közöltek a kiállított levelekről, a levelező írók fényképeiről s idéztek a vallomásokból. A Könyvtári Híradó módszertanilag két cikkben is értékelte ezt az új stílusú kiállítást. Marót Miklós cikkében ezt írja: „Megszoktuk, hogy tárlóinkban könyveket látunk és fa15 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve IX. 1961. — 22 221
