A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961

Tóbiás Áron: A Tolsztoj Emlékkönyv keletkezése

megfogalmazott körlevélben a többi között ez állt : . nehezen tudnánk nélkülözni az

ön válaszát, Tolsztojra vonatkozó gondolatait, amelyek egyrészt a nagy íróval, másrészt az ön írói munkamódszerével, műhelyproblémáival kapcsolatosak. Annál is inkább számítunk közreműködésére, hiszen már eddig is Amerikától Japánig, Izlandtól Indiáig húsz ország szellemi kiválósága, több, mint száz író, művész és tudós vett részt e modern szellemi symposion-on, amely az élő Tolsztoj hatásával kapcsolatos.”

Többen voltak olyanok, akik — különféle elfoglaltságukra hivatkozva — megígérték a közreműködést, de csak egy későbbi időpontban. S. Quasimodo Nobel-díjas olasz költő Milánóból ezt írta: „. . .Nagyon elfoglalt voltam az utóbbi időben s kell egy kis pihenés. Kérem, tudassa velem, melyik az utolsó terminus, hogy elküldhessem kéziratomat”. Albert Maltz, aki az Egyesült Államokból Mexikóba költözött át, így írta le nyári programját: „. . .Utazásokat tettem Európába, hogy anyagot gyűjtsék egy könyvem számára. Első levelük akkor érkezett, amikor már nem voltam otthon. Követett engem Párizsba, Varsóba, de mindig akkor érkezett, amikor én már tovább utaztam. Most sok más levéllel együtt otthon találtam. Amint hazaérkeztem, megjött második levelük is. Őszintén szólva nem hittem volna, hogy még kívánják közreműködésemet a kötetük részére, de ha még nem késő, szívesen írok valamit. Kérem, tudassák ezt velem.”

Maltz levelének vétele után táviratot küldtünk mexikói otthonába: „Nagyon várjuk közreműködését. Helyét fenntartottuk.”

Pearl S. Buck Nobel-díjas amerikai írónővel is többízben váltottunk levelet. Az első két alkalommal Pennsylvániából titkárnője válaszolt, másodízben szinte kétségbeesve, hogy „Miss Buck még mindig nem fejezte be üzleti útját Japánban”. Alighogy megérkezett ez a levél, rá néhány napra megkaptuk a körkérdésre Pearl S. Buck válaszát. Ugyanígy történt Heisenberg professzorral, a Nobel-díjas tudóssal, akinek a müncheni Max Planck Fizikai és Asztrofizikai Intézetbe címeztük levelünket. Egyik nap titkára közli velünk, hogy Heisenberg jelenleg még Amerikában tartózkodik, visszatérése után teljesen bizonytalan, mikor tud felgyűlt postájával foglalkozni — a következő napon viszont megérkezett a professzor levele.

A belga Fred Germonprez helyett előbb kiadója válaszolt, megnyugtava bennünket, hogy az író „készül” a tolsztoj kérdések alapos, tanulmány-szerű megválaszolására, de addig is mellékelten elküldik Germonprez fényképét, hátha arra is szükség lesz a Tolsztoj Emlékkönyvben.

A legkedvesebb történet Albert Schweitzer-rel kapcsolatos. Már régen birtokunkban volt a század Nagy Öregének sajátkezű vallomása ifjúságának bálványáról, amikor titkárnője, Lotte Gerhold sajnálkozva közli, hogy Schweitzer doktor „élete kizárólag munkájáé, minden idejét a kórházban tölti el. Sohasem tud magának egy szabad estét találni, így sok levél marad megválaszolatlanul, amire sem ideje, sem ereje nem marad”

A több mint kétszáz levélre 110 író válaszolt, akik szinte valamennyien Tolsztoj személyében a világirodalom olyan középpontját látják, akit semmiképpen sem lehet elkerülni, ha napjainkban az irodalom sorsáról, vagy a regény jövőjéről vitát folytatnak.

A dialógus — Budapest és a világ több, mint harminc országának sok kiválósága között — ilyenformán megteremtődött, s lehetőséget, sőt felhatalmazást kaptunk arra, valamennyi részvevőtől, hogy „Az élő Tolsztoj” címmel közreadjuk Emlékkönyvünkben e vallomásokat.

De kik azok az írók, akiknek címére hiába ment el e tolsztoji meghívó? Sokan mentették ki magukat, de sohasem Tolsztoj nagyságát kétségbevonva, hanem saját elfoglaltságukra, kötelezettségeikre hivatkozva.

Maria Dabrowska lengyel írónő, aki a lengyel irodalom Thibault-család-ját teremtette meg regény-ciklusában, kedvesen válaszolt: „. . több, mint két hónapig tartó súlyos betegségem miatt csak most válaszolok. Megkértem a „Czytelnik” kiadónkat, hogy küldje meg Önöknek „Gondolatok a dolgokról és emberekről” c. könyvemet. Ebben található egyetlen Tolsztojról szóló írásom: „A lengyelek Tolsztoj alkotásában” címmel. Ha fel tudják használni, feljogosítom Önöket a közlésre. Igaz ugyan, hogy nem pontosan az Önök által feladott kérdésekre válaszol, de mindenesetre összefügg a lengyelországi Tolsztoj-évforduló21Ô