A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Bikácsi Lászlóné: Olvasószolgálat a gyermekkönyvtárakba
A külföldi szakirodalom a hazainál is több figyelmet szentel a gyermekkönyvtári munkának. Említsünk meg néhányat azok közül, amelyek nagyobb mértékben az olvasószolgálattal foglalkoznak. Izsevszkaja: Az önálló olvasásra való nevelés (Detszkaja Bibliotéka 1949) c. tanulmányában például részletesen fejtegeti a gyermekkönyvtári olvasószolgálat jelentőségét. „A kulturált olvasásra való nevelés az általánosan képzett és müveit emberek nevelésének nélkülözhetetlen feltétele” — írja majd rámutat arra, hogy a tudatos olvasás az ismeretek megszerzésének nélkülözhetetlen útja. Igen fontosnak tartja a könyv megismertetését, a címlap, a tartalomjegyzék, a bevezetés, előszó szerepének megmagyarázását és a helyes olvasás megtanítását. Lassú, alapos olvasásra buzdítja nemcsak élőszóban, de írásos anyagok által is a gyermekeket és fontosnak tartja a könyvben előforduló ismeretlen szavak értelmének tisztázását, térképhasználatot az útleírások olvasásánál és a feljegyzések készítését. Különböző jó tanácsokat ad az ismeretterjesztő művek olvasásához, pl.: fejezetenként kell értékelni a könyvet és a fontos részeket ismételten újraolvasni. A gyerekektől az olvasottakról véleményt szerinte csak szóban helyes kérni s ha az figyelemre méltó, a könyvtárosnak kell feljegyeznie. Különösen a kisebb gyermekek ne írják le véleményüket, mert ez elhalványul. Zsivova Z. Sz. a pedagógiai tudományok kandidátusa (Moszkvai Állami Könyvtártudományi Intézet. A bibliográfia szerepe az olvasás irányításában, Bibliotekar Moszkva, 1959. 11. sz.) nagy jelentőséget tulajdonít az olvasószolgálati munkában az ajánló bibliográfiáknak. Fejlesztik a tanulók olvasási kultúráját, a könyv önálló kiválasztására serkentik őket. Baumert Garhard: Gyermekirodalom és könyvtáros című (Der Bibliothekar, 1951. 8. f.) tanulmányában kifejti, hogy a gyermekkönyvtári munkát akkor tartja jónak, ha a szülők számára is tartanak előadásokat, felolvasásokat a gyermekirodalomról. Azt is tanácsolja, hogy a felnőttek könyvtárában állandóan legyen gyermekkönyvkiállítás a szülők nevelése érdekében. Az olvasószolgálatot a szülőkön keresztül is akarja biztosítani. Trante Nilius: „Inhalt und Methoden des Aufbaus und der Erschliessung der Buchbestände in den Kinderbibliotheksseinrichtungen der allgemeinen öffentlichen Bibliotheken” (Der Bibliothekar Sonderheft März 1960.) címen megjelent hozzászólásában, melyet az NDK-ban 1959-ben lezajlott gyermekkönyvtári konferencián mondott el, kifejtette a könyvtárnak, mint kulturális intézménynek a szerepét. Hangsúlyozta, hogy a gyermeknek éreznie kell a vonzó, kulturális atmoszférát, tudatában kell lennie annak, hogy a könyvtár „kulturális érték”. Majd az olvasmányról való beszélgetés módszereit vázolja. Nagy szerepet tulajdonít az analitikus lapnak, olvasónaplónak és a könyvtáros feljegyzéseinek. Külön hangsúlyozza az olvasóterem nevelőfunkcióját. Bámutat az iskola és a könyvtár nevelői funkciójának különbözőségére is. Mindezeket a vázlatos ismertetéseket azért sorakoztattuk fel, hogy ha halványan is, de képet kapjunk az utóbbi években lezajlott változásról. A gyermekkönyvtári munka ma már közismerten előtérbe került és kezdi kivívni magának a felnőttekével egyenrangú fontosságú helyet. Ezt mutatja az is, hogy a szaklapok nagyobb helyet szentelnek ennek a kérdésnek, sőt több — a gyermekkönyvtárak problémáit tárgyaló — mű is megjelenik. 1960- ban nálunk is több hasznos kötet és cikkgyűjtemény jelent meg a gyermekkönyvtári munkáról a KMK Külföldi könyvtári szakirodalom c. sorozatában. A szervezeti kérdéseken kívül valamennyi foglalkozik a gyermekek olvasószolgálatával is. Eredménytelen volna e hasznos kiadványokat vázlatosan ismertetni, véleményünk szerint teljes terjedelmükben kell azokat minden kzöművelődési könyvtárvezetőnek és gyermekkönyvtári dolgozónak ismerniök. Ilyenek pl. Krupszkaja: A gyermekkönyvtárakról, McColvin: Közművelődési könyvtárak gyermekrészlegei, valamint „A gyermekkönvytári munka időszerű kérdései a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban” c. cikkgyűjtemény. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár az elmúlt évek során igen sokat tett a gyermekkönyvtári olvasószolgálat megerősítéséért. Igaz ugyan, hogy a tárgyi és személyi feltételeket csak az újonnan megnyitott önálló gyermekkönyvtárakban tudta biztosítani, a régebbiekben a gyermekrészlegek szűk nyitvatartási ideje, a személyzeti ellátatlanság és a megfelelő helyiség 169
