A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961

Bikácsi Lászlóné: Olvasószolgálat a gyermekkönyvtárakba

Zsák Wilfried tanulmánya 1936-ban készült és részletes elemzését adja a könyvtár 100 napi kölcsönzésének. A gyermekek által kivitt könyvanyagot a gyermekek kora, neme szerint mutatja ki. Felsorolja a legnépszerűbb írókat és a legkeresettebb könyveket. A legkeresettebb írók között megtaláljuk klasszikusainkat. A rangsorolásból megállapítható, hogy a klasszikusok az akkor szabadpolcosán működő könyvtárban tért hódítottak a század eleji sok kétesértékű ifjúsági irodalom között. Az ismeretterjesztő irodalom forgalma a felmérés időszakában 14%-os, az évi átlag azonban alig haladja meg a 10%-ot.

A felszabadulás után a külföldi és hazai szaklapokban több kisebb, nagyobb cikk foglalkozik a gyermekkönyvtárakkal, azok helyzetével, helyiségviszonyaikkal, a könyvtárosok képzettségével stb. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár különösen az 50-es években hasonló tág teret enged évkönyveiben a gyermekkönyvtárak problémáinak, mint a kerületi könyvtárak, vagy a központ bármely fontos kérdésének. Az 1949—54-es évkönyv a kerületi könyvtárakban addig szokásos gyermekkönyvtári csoportos foglalkozásokról számol be, mely részben bepillantást nyújt a gyermekrészlegek olvasószolgálati munkájába is. Az 1958—59-es évkönyv ,,Gyermekkönyvtáraink néhány problámája” címmel foglalkozik az olvasók létszámhullámzásainak okaival, a könyvállomány és olvasólétszám összefüggésével, a gyermekolvasók igényeinek kielégítésével, a gyermekek számára megállapított kölcsönzési idő elégtelenségével és több fontos feladatot jelöl meg, melyek mind erősen összefüggenek a jó gyermekkönyvtári olvasószolgálat kialakításával. Az 1960-as évkönyv pedig már határozottan a kerületi könyvtárak gyermekkönyvállományával és olvasószolgálatával foglalkozik.

„A Könyvtáros” számtalan kisebb-nagyobb cikke mellett a ,.Magyar Könyvszemle” is hasábokat áldoz a gyermekkönyvtárügy népszerűsítése érdekében. Rácz Aranka: Gyermekkönyvtáraink helyzete (Magyar Könyvszemle 1959), valamint Bikácsi Lászlóné: A gyermekkönyvállomány vizsgálata a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületi könyvtáraiban (Magyar Könyvszemle 1961. 3. sz.) c. cikkek e fontos lap hasábjain hangsúlyozzák a sajátos gyermekkönyvtári olvasószolgálat kialakításának szükségességét, a feltételek megteremtését.

Egyre több kisebb cikk foglalkozik már a gyakorlati munka részletkérdéseivel is. Pl. „Szabadpolcok az egri gyermekkönyvtárban” címmel (A könyvtáros 1961. jan.) Halmai Béláné elemzi a forgalmazott gyermekkönyvek csoportjait, értékeli a szabadpolcos olvasó- szolgálat előnyeit. Az Élet- és Irodalom több száma közöl gyermekek olvasmányait is tartalmazó cikkeket. Pl. Szabó Endre András: Ki mit olvas (1961. IX. 16.) és Mit mondanak az olvasók a mai magyar könyvekről? (1961. X. 7.) már nemcsak a felnőttek olvasmányaival, hanem azok közt a legnépszerűbb ifjúsági könyvekkel is foglalkozik. Ebben a cikkben a Statisztikai Hivatal által, 14 000 különböző foglalkozású lakos olvasmányai alapján történt felmérésről ír. Az élő magyar írók népszerűségi listáján a harmadik helyet Thury Zsuzsa nyerte, főleg a Francia kislány c. könyvével. A klasszikusok közül Benedek Elek vezet, de ■jelentős helyet foglal el Móricz,- Jókai, Mikszáth, Gárdonyi is. Gyakran szerepel Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk c. müvével és örvendetes, hogy Petőfi János vitéze is rangom helyét kapott a listán.

A „Mit mondanak.az olvasók a mai magyar könyvekről” c. cikkében (Élet és Irodalom 1961. okt. 7.) az ÁKV által kibocsátott kérdőívekre adott válaszokból vonja le következtetéseit. Kár, hogy itt nem rangsorolja a népszerűbb írókat, számszerű eredményeket a gyermekek olvasmányairól nem tudunk meg, de egy-egy bájos — nem szokványos — válasz is ad bizonyos képet. A lányok között pl. népszerű Gergely Márta, a fiúk általában hiányolják a történelmi regényeket, „nagy az útleírások, fantasztikus regények és technikai könyvek iránti igény.”

Ezekkel a kiragadott példákkal csak azt szeretnénk bizonyítani, hogy az érdeklődés ma már a felnőttek olvasószolgálata mellett a gyermek- és ifjúsági irodalom felé is fordult. Ezt igazolja az Élet és Irodalom több vitacikke a mesék létjogosultságáról, Földes Anna: Ifjúsági regényeink és a romantika c. (Élet és Irodalom 1961. IX. 30.) átfogó, a gyermek- irodalom sok könyvéről értékes' megállapításokát nyújtó cikk is.