A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Nyilas Márta: A Budapest gyűjtemény könyvtári feladatai
A BUDAPEST GYŰJTEMÉNY KÖNYVTÁRI FELADATAI A „Budapest gyűjtemény” munkájának továbbfejlesztésénél elsősorban a főváros lakóinak, a gyűjtemény használóinak igényeiből indulunk ki, mindamellett figyeljük a hasonló jellegű városi könyvtárak működését is, hogy munkájukból bizonyos tanulságokat levonhassunk. Ha a külföldi városokban folyó helyismereti munkát tanulmányozzuk, a legváltozatosabb képet kapjuk. Sok nagyvárosban kizárólag levéltárban és múzeumban folyik helyismereti gyűjtés. Anglia városi könyvtárai viszont a levéltárak és múzeumok szerepét is. magukra vállalják. A szovjet könyvtárak igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a helyismereti munkának, különösen fontosnak tartják a helyismereti bibliográfiák készítését. Nem is annyira a helyismereti irodalom beszerzésére, külön gyűjtemény felállítására törekszenek, mint a másutt meglevő anyag feltárására. A mi vidéki könyvtáraink is a helyi bibliográfiák elkészítését tartják főfeladatuknak, annál is inkább, mert a múlt század végén és a század elején a jól megszervezett megyei levéltárak és városi múzeumok megelőzték őket a helyi anyag összegyűjtésében. A Fővárosi Könyvtár helyismereti gyűjteményének szerencsésebb a múltja. Anélkül, hogy mélyebb történeti elemzésbe bocsátkoznánk, vázolni kívánjuk a gyűjtemény fennállása óta történt lényegesebb változásokat. A „Budapest gyűjtemény” mint a könyvtár önálló részlege még Szabó Ervin igazgatása idején 1912 és 1914 között alakult. A gyűjtemény alapja a Fővárosi Statisztikai Hivatal és a városháza kézikönyvtára, ezek kezdeti helytörténeti gyűjtése volt. Szabó Ervin a helyismereti részleg megszervezésekor az akkori legkorszerűbben dolgozó könyvtárak, az angol „Public library”-k helyismereti gyűjteményeinek példáját tartotta szem előtt. A „Public library”-k működésének alapja az 1850-ben hozott könyvtári törvény volt. Ennek értelmében a városok lakóikat könyvtári adó fizetésére kötelezhették és az így befolyó összegekből tarthatták fenn a községi könyvtárakat. A könytárak vezetői minden módon igyekeztek a könyvtárak hasznosságáról a város vezetőségét és az adófizető polgárokat meggyőzni és a színvonalas közművelődési könyvtár megteremtésén kívül feladatuknak tartották a helyismereti, helytörténeti külön- gyűjtemények felállítását. Minthogy a múzeumok és levéltárak létalapja kevésbé volt biztosítva, az angol községi könyvtárak levéltári és múzeumi anyagok gyűjtését is rendszeresítették, annak érdekében, hogy a felmerülő igényeket minél tökéletesebben kielégíthessék. A könyvtárak használói igen gyakran vették igénybe a könyvtárak dokumentumanyagait birtokpereik eldöntésénél — az olvasók anyagi érdekeinek előmozdítása pedig a könyvtárak népszerűségének egy fontos forrása volt. A közelmúltban felvetődött az a követelés, hogy a közművelődési könyvtárak levéltári anyagukat adják át a levéltáraknak. Ezzel a 111
