A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár előtörténetéből
Ami különösen fontos számunkra: Kőrösy József ebben az emlékiratban mondja el a fővárosi könyvtárral kapcsolatos álláspontját. A tanács tudomására hozza, hogy fenntartja 10 évvel korábbi nézetét: a fővárosi statisztikai hivatal nem hivatott, nem is kötelezhető arra, hogy egy önálló nagy nyilvános fővárosi könyvtárat gondozzon. Ugyanakkor kijelenti: most (1902-ben) kényszerűségből és mert bizonyos előnyökhöz juthat, kész arra, hogy a statisztikai hivatal részlegeként annak könyvgyűjteményét, mint közigazgatási könyvtárat közkönyvtárrá alakítsa. Ha ezt megteszi, a következő előnyökhöz jut: 1. megszűnne az a veszély, hogy „konfiskálják” a hivatal könyvtárát, 2. helyiségeket, személyzetet és az addigi nyomorúságos dotáció helyett, megfelelő anyagi kereteket is kapna a nyilvános könyvtárrá alakított statisztikai hivatali gyűjtemény —, annak következtében, hogy 1892 óta a város vezetőinek felfogása a fővárosi könyvtárral kapcsolatban már megváltozott. A kilencszázas években már a legkomolyabb formában tárgyaltak a fővárosi könyvtár megteremtéséről. Lassan befejezett ténnyé válik, hogy ennek egyik alapja a fővárosi statisztikai hivatal akkor már számottevő könyvgyűjteménye lesz. A fővárosi könyvtárat nyilvános közigazgatási és várostörténeti gyűjteményként a statisztikai hivatal keretében Kőrösy József igazgatása alatt kívánják megteremteni. 1903 elején a kérdés eldől és Kőrösy József ez alkalomból írja meg a már idézett „visszapillantás”-át a gyűjtemény 33 éves (1870- től 1903-ig tartó) fejlődéséről. Elégtétellel állapította meg, hogy hasonló tekintélyes szak- könyvtárat külföldi nagyvárosok se igen tudtak felmutatni, az anyag négyötöde közigazgatási, 13%-a statisztikai, kereken 32 000 kötetet foglal magában, jóllehet a főváros a 33 esztendő alatt mindössze 17 000 koronát fordított rá, a gyűjtemény 60 000—70 000 korona értékű. A többletérték elsősorban abból adódik, hogy a külföld bőkezűen árasztotta ingyenes kiadványait, de emellett egyes hazai ajándékozók is elősegítették a könyvtár fejlődését. Maga Kőrösy József 2650 kötettel gazdagította a gyűjteményt, Királyi Pál volt főjegyző a Pesti Napló teljes sorozatával, Pollák Henrik közegészségügyi tanácsnok és maga a fővárosi tanács is számos könyvet ajándékozott. 1903-ban fejezi be tehát Pest városa, majd Budapest első hivatali szakkönyvtára a létét, hogy a következő évben mint az új fővárosi könyvtár egyik alkotóeleme kezdjen új életet. Előttünk áll tehát a gyűjtemény 33 éves históriájának vázlata, melyből egy eleven, a kor követelményeinek megfelelő szakkönyvtár élete bontakozik ki körvonalaiban. A gyűjtemény históriáján végigpillantva úgy érezzük, a fejlesztés érdemét elsősorban Kőrösy Józsefnek kell tulajdonítanunk. Kőrösy találékonyságának és buzgóságának tulajdonítható az az eredmény is, hogy határozott célkitűzéssel gyarapítva az anyagot az utóbb már nevetségesen csekélynek tűnő dotáció ellenére sikerült egy minden tekintetben jelentős könyvtárat teremtenie, mely beolvasztása után értékes alapot adott a fővárosi könyvtárnak. Remete László 95
