A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár előtörténetéből
javaslatokkal és azokat, csekély változtatásokat eszközölve, 1875. február 20-i ülésén jóváhagyólag terjesztette a közgyűlés elé. Az 1875. március 11-i közgyűlés, mely mint láttuk, a Frank-Könyvtár elajándékozásában mondotta ki az utolsó szót, ugyancsak egészen jelentéktelen módosításokkal hagyta jóvá azokat az előterjesztéseket, amelyek végső soron Kőrösy Józseftől származtak. A közgyűlés döntése értelmében tehát a Frank-Könyvtár tulajdonjogának átruházása előtt a Kőrösy József által kiválasztott műveket, számszerint 326 munkát, „egy fővárosi közigazgatási könyvtár alapításáig” a statisztikai hivatal könyvtárához kell az egyetemnek visszaszolgáltatnia s a sajtótermékek köteles példányait beküldésük után fél-fél esztendeig a városi közraktárban kell őrizni, majd a már ismertetett módon szétosztani, egyben ugyancsak a Kőrösy József által tett előterjesztés alapján kötelezni kell a nyomdákat, hogy termékeikről pontos nyilvántartást vezessenek. * * * A törvényhatóság döntésével tehát 326 olyan munka került a fővárosi statisztikai hivatal könyvtárába, amelyet első tulajdonosa, Frank Ignác eredetileg is egy városi (bár nem hivatali szak-) könyvtárnak szánt. A visszaszolgáltatott művek jegyzéke elkallódott, így azt sem lehet megállapítani, hány kötetről volt szó. Mégis, egyes adatok segítségével részben rekonstruálható az az anyag, amelynek értékes voltáról már csak azért sem lehet kétségünk, mert a statisztikai hivatal múltjával foglalkozó összes írások különösen kiemelik ezt a körülményt. így például Weisz (Földes) Béla már említett 1876-os füzete („Das Statistische Bureau der Hauptstadt Budapest”) is hangsúlyozza, hogy a Frank-Könyvtárból „a régebbi nemzetgazdasági és államtudományi irodalom számos értékes darabját” nyerték. Thirring Gusztáv kerek húsz esztendővel utóbb (1894-ben) írott visszapillantásában is kiemeli a 326 műből álló „jelentékeny gyarapodásit, megemlékezik róla Kőrösy József 1903-as, a statisztikai könyvtár 33 éves fejlődését méltató írásában, mi több, Földes Béla még kerek 60 esztendő múltán is érdemesnek tartja, hogy „A Fővárosi Statisztikai Hivatal bölcsőkorából” (1934) című emlékezésében egy bekezdés erejéig beszéljen a Frank-Könyvtárból nyert anyagról: „Nagy nyereség volt, hogy Frank Ignácnak, a kiváló jogtudósnak a főváros tulajdonába került gazdag könyvtárából államtudományi állomány a hivatalnak engedtetett át. Ezáltal számos nagyértékű és ritka könyv, így a Custodi-féle gyűjtemény, a statisztikai szempontból különösen nagyértékű Recherches statistiques de la ville de Paris, a Diderot—D’Alembert-féle enciklopédia stb.” jutott a statisztikai hivatal könyvtárába — idézi az esetet Földes 1934-ben. Nos, ez utóbbi, már néhány címet is feltüntető tájékoztatás birtokában és annak a ténynek az ismeretében, hogy a fővárosi statisztikai hivatal könyvtára csaknem maradéktalanul beolvadt az 1904-ben életrehívott fővárosi könyvtárba, tehát a mai gyűjtemény alkotóeleme lett, keressük a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi állományának katalógusában az imént említett címeket, de azokat vagy nem leljük, vagy a címek mögött álló könyveket nem tudjuk azonosítani a Frank-gyűjtemény maradványaival. (A nagy francia enciklopédiából pl. két sorozata is van a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központjának, de egyik sem a Frank-hagyatékból való). De ha más úton kutatjuk ezt az „ősállományt”, akkor nagy tömegben sikerül — leg alább egy részének — nyomára bukkanni. A könyvtár központjának nyolcadrét anyagát a 10 000 számmal indulva dolgozták be, tehát az „ősállományhoz” tartozó nyolcadrét könyveket mindenekelőtt ezen a tájékon kell keresnünk, s valóban meg is leljük őket. Tüzetesebb vizsgálat után ugyanis tucatjával találunk olyan könyveket, melyek eredete nem lehet kétséges, mert beléjük van ütve a „Sz: K: PEST VÁROSA KÖNYVTÁRÁBÓL 1850” szövegű bélyegző. Biztos, a Frank-hagyatékot ezzel pecsételtette végig a város 1850 tavaszán- nyarán. Hogy ezek a könyvek a statisztikai hivatalon keresztüljutottak el mai helyükre, azt bizonyítja, hogy csaknem az összes 1850-es pecsét mellett ott találjuk a statisztikai hivatal 1873-as évszámmal ellátott bélyegzőjének nyomát is, 89
