A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1960 évi jelentése - III. A könyvtár gazdasági szervei
Könyvkötészet A könyvkötési munkákat — mint az előbbi években is — részben a házikönyvkötészet, részben pedig külső könyvkötő vállalatok végezték. A HÁZI KÖNYVKÖTÉSZET FŐBB MUNKÁI (DB) 1959 1960 Közp. Hálóz. Össz. Közp. Hálóz. összesen Űj kötés .................... 6 90 417 1 107 664 255 916 Karton kötés............ 4 741 32 4 773 7 374 — 7 374 Javítás........................ 6 82 19 049 19 731 629 19 597 20 226 Aranyozás.................. 4 5 800 — 45 800 39 637 — 39 637 Táskakészítés............ 8 650 32 800 • 41 450 15 800 46 650 62 450 Táskázás.................... 1 0 507 852 11 359 11 043 1 608 12 651 Köles, tasak.............. — 4 2 200 42 200 — 63 600 63 600 Az új kötés és javítás együttes száma kb. 2%-kal nőtt. Az aranyozás csökkent, viszont a többi munka (táskakészítés, táskázás, kölcsönző tasak) darabszáma jelentősen növekedett. A kartonkötés tétele alatt szerepel többek között a ..Budapest szocialista fejlődése” című háromkötetes kiadvány bekötése. (1500 darab). A könyvtár propagandamunkájához és egyéb kötési stb. (kasírozási) szükségleteit biztosító munkákhoz 1457 munkaórát Vettek igénybe, valamivel többet, mint 1959-ben. Ezenkívül elvégezték 4275 darab képkatalógus és 250 darab facsimile ragasztását, stb. A könyvkötészet létszáma novemberben és decemberben egy-egy fővel szaporodott. KÜLSŐ KÖTÉSZETRE ADOTT MUNKÁK (db) 1959 1960 Közp. Hálóz. összesen Közp. Hálóz. Összesen Új kötés ...................................... 1 170 30 1 200 879 879 J avítás ........................................ — 3 0 769 30 769 119 16 059 16 178 Együtt ........................................ 1 170 30 799 31 969 998 16 059 17 057 A külső kötésre kiadott munkák száma jelentősen csökkent. Ennek oka egyrészt a keretösszeg csökkenése; 1959-ben 817 183 forintot, a következő évben pedig 662 316 forintot fordítottunk külső vállalatok által végzett könyvkötésre. Emellett egyidejűleg növekedtek a kötés-egységárak is. 1959-ben az átlagos kötési egységár 26,60 forint volt a külső vállalatoknál, 1960-ban pedig 38,80 forint. Ennek magyarázata elsősorban az, hogy a beszámoló évében általában terjedelmesebb könyvek kötésére került sor, ami jóval magasabb egységárat jelent; ebben az évben került restaurálásra több, a különgyüjteménybe tartozó kötet is, amelyek egységára igen magas volt. A külső kötésnél kapacitási nehézségek is felmerültek és így 70 nagyformátumú újság és folyóirat bekötését — amelyet a múltban külső vállalatok végeztek — házi kötészetünknek kellett elvégezni. Az adatok összesítése alapján megállapítható, hogy 1960-ban 38 199 új kötés és javítás történt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár könyvkötészetében, a külső könyvkötő vállalatoknál. 53
