A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1960 évi jelentése
felül a könyvállományban található elfekvő anyagot; 5. biztosítsa a könyvtár ellátását megfelelő közlekedési eszközökkel; 6. a népművelési állandó bizottsággal együttesen vizsgálja felül a könyvtár szervezeti felépítettségét, hogy az a főváros közönségének könyvéllátása céljából mennyiben felel meg. A Fővárosi Tanács népművelési állandó bizottsága 1960. december 12-én megtartott ülésén megtárgyalta a lakosság könyvellátásának megjavítására egyes szakszervezeti könyvtáraknak a területi kölcsönzésbe való bevonását, valamint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szervezeti változtatásaira vonatkozó javaslatot, s azt elvben elfogadta. Felkérte a népművelési osztályt, hogy mindezeket az érdekelt szervek bevonásával részleteiben is dolgozza ki és biztosítsa a terv végrehajtásához szükséges anyagi előfeltételeket. A kerületi tanácsok rendszeresen foglalkoztak a kerületi könyvtárak problémáival, közös rendezvényeket, kiállításokat szerveztek és megbeszélték a könyvtárak munkaterveit, gyakran nyújtottak segítséget új könyvtárhelyiségek biztosításához, ahogy pl. az I. kerületben, a IX. kerületben, vagy Cinkotán, ahol egy sajátkezelésü állomás helyiségét a tanács társadalmi erők mozgósításával biztosítja. Községfejlesztési alapból juttatott könyvvásárlási támogatásuk több mint 450 000 forint volt, 104 000 forinttal (30%-kal) több, mint a korábbi évben. A beszámoló évében a kerületi tenácsoktól a községfejlesztési alap terhére könyvvásárlás, építkezés, beszerzés céljaira összesen 750 000 forintot kapott a fiókhálózat. A könyvtár olvasóival való kapcsolat elmélyítése és az olvasók társadalmi támogatásának biztosítása érdekében tervbevettük egy központi társadalmi tanácsadótestület létrehozását. Több kerületi könyvtár mellett már működnek hasonló tanácsadó testületek, amelyek — különösen a rendezvényeknél — sok segítséget nyújtanak. A könyvtári munka továbbjavítására sok erőfeszítést tettünk. Az igazgatói tanács rendszeresen foglalkozott a könyvtári munka elméleti kérdéseivel és a gyakorlati megoldások lehetőségeivel. A munkatervek, kiadványok, a propagandamunka egyes megadott feladatai mellett megtárgyalásra kerültek olyan kérdések, mint az olvasószolgálat főbb elvi problémái, az ismeretterjesztő irodalom forgalmának növeléséről készített jelentés, külföldi tapasztalat- cserék eredményei, stb. A kerületi könyvtárak osztályának módszertani munkájához sok segítséget nyújtott könyvtárunk közlönye, a Könyvtári Híradó is, amikor hasábjain sorozatosan jelentek meg a könyvtári munka elméletére és gyakorlatára vonatkozó cikkek könyvtárosaink tollából, melyek jelentős segítséget nyújtottak egyes helyi kezdeményezéseknek a hálózatban való továbbterjesztéséhez. Az olvasószolgálati munka megjavítása érdekében rendeztük meg augusztus 31-én könyvtári kollektívánk egyik legérdekesebb és legfontosabb vitáját: az olvasószolgálati ankétot. Jelentősen növekedett a szabadpolcrendszerü kerületi könyvtáraink száma. Ma már 15 olyan könyvtárunk van, — a 2., 11., 13., 14., 15., 17., 18., 19., 21., 22., 27., 28., 35., 37. és 44. sz. könyvtárak — amely nagyszámú könyv válogatását biztosítja olvasóinknak. Eddigi tapasztalataink — megerősítve az errevonatkozó külföldi tapasztalatokkal — azt bizonyítják, hogy ez a módszer több időt biztosít a könyvtáros érdemi munkája számára és a jól előválogatott szabadpolcok nagy segítséget nyújtanak a könyvajánláshoz. Propagandamunkánk eredményes eszközei lettek az annotált ajánlóalbumok, az ajánlóplakátok, stb. Igen eredményesek a könyvtárunk által rendezett vándorkiállítások is, amelyek a főváros legnagyobb ipari üzemeiben — Csepelen, az Ikarus gyárban, a Ganz-MÁVAG- ban, a MOM-ban, a Gábor Áron Vasöntödében, a Beloiannisz gyárban, a Május 1. ruhagyárban, stb. — sikeres politikai és irodalmi propagandaeszközzé váltak. Üj könyvtárat 1960-ban sem nyitottunk, 23-ról 31-re gyarapodott azonban a sajátkezelésű könyv állomásaink száma. A beszámoló időszakában több új kerületi könyvtár megnyitását készítettük elő. Megnyitás előtt álló könyvtáraink: a Liszt Ferenc téri gyermekkönyvtár, a Sallai Imre utcai gyermekkönyvtár és a Kerepesi úti külön elhelyezett felnőtt- és gyermekkönyvtár. Hosszú idő óta először 1960 nyarán nyitottunk újra ún. parkkönyvtárakat. Több nagy könyvtárunkat modernizáltuk, ill. költöztettük új helyiségbe. így az újpesti (28. számú) könyvtárunk igazán reprezentatív, modern könyvtára lett fővárosunknak 5
