A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1960 évi jelentése - I. A központi könyvtár tevékenysége

AZ OLVASÓTEREM BEIRATKOZOTT OLVASÓINAK FOLGLALKOZÁSI MEGOSZLÁSA Foglalkozás 1959 1960 1959 1960 számban százalékban Munkás ......................... 87 80 2,4 2,2 Paraszt ......................... 5 7 0Д 0,2 Pedagógus ..................... 53 62 1,5 1,7 Egyéb értelmiségi .... 199 186 5,6 4,9 Tisztv. és alkalm ......... 1 39 177 3,9 4,8 Egyet, és főisk. halig. (2838) (2885) (79,4) (76,6) Ebből: jogász ............ 4 8 86 1-4 2,3 orvostanhallg. 1897 2050 53,1 54,4 bölcsész.......... 1 37 155 3,8 4,1 műszaki.......... 1 48 158 4,1 4,2 term.-tud. halig. 141 177 3,9 4,7 közgazdász ... 106 106 3,0 2,8 egyéb halig. .. 362 153 10,1 4,1 Középisk. tanuló........ 1 28 122 3,6 3,2 Ipari tanuló................ » 55 38 1,5 1,0 Nyugdíjas.................... 3 8 53 1,1 1,4 Háztartásbeli .............. 1 2 14 0,3 0,4 Egyéb ........................... 22 134 0,6 3,6 Összesen: .................... 3 576 3758 100,0 100,0 Az olvasóterembe beiratkozott olvasók óriási többsége — 83,2% — értelmiségi, illetve főiskolai hallgató. Az olvasótermek háromnegyedénél nagyobb részét még mindig az egyetemi és főiskolai hallgatók töltik meg. Közöttük is legnagyobb számúak az orvostanhallgatók, akiknek népes csoportja az összes olvasótermi olvasók felénél is nagyobb részét képviseli. A beszámoló évében tehát változatlanul fennállt az a korábbi helyzet, hogy — mivel az egyetem még mindig nem oldotta meg az orvostanhallgatók tanulószoba-kérdését — könyv­tárunk olvasóterme elsősorban az orvostanhallgatók tanulószobájának funkcióját tölti be. Az olvasóterem igénybevétele a pedagógusok, kutatók részéről azért olyan csekély, mert a nehezen fegyelmezhető főiskolai hallgatók környezetében nem kívánják olvasóter­münket használni. Az egyéb főiskolai hallgatók száma és aránya viszont azért csökkent, mert az állatorvostanhallgatók tanulószobája a beszámoló évében elkészült és ők már nem veszik igénybe olvasótermünket. Az olvasóteremben használt raktári kötetek igénybevétele, — melyet elsősorban a főiskolai hallgatók olvasnak, — kapcsolódik az oktatási programhoz. így magas a marxiz­mus— leninizmus és a természettudományos anyag olvasottsága, hasonlóképpen jelentős a műszaki és irodalomtudományi művek forgalma is. Az olvasóteremben használt raktári kötetek közül magyarnyelvű anyag 62,3%, idegennyelvű pedig 37,7% volt. Utóbbiban elég magas (6%) az orosznyelvű művek aránya. Az olvasóteremben használt kézikönyvek olvasottságáról idén először készítettünk — reprezentációs — adatfelvételt. Eszerint legmagasabb a 6-os szak (orvostudományi kézi­könyvek és a természettudományos anyag) forgalma (34,3 %-os); igen magas az általános jellegű kézikönyvek és a szótárak olvasottsága (22,5%). Jelentős az irodalomtörténeti (13,2%), és a marxizmus—leninizmus műveinek (5,3%) olvasottsága. A közvetlenül az okta­táshoz kapcsolódó kézikönyvek olvasottsága tehát több mint háromnegyed részét teszi ki az olvasóteremben használt kézikönyveknek. A folyóiratolvasóban az olvasott hírlapok és folyóiratok többsége a napilapokra, általá­nos folyóiratokra esik (56,1%). A társadalomtudományi periodikák a forgalom 22,4 %-át képviselik. (Ezen belül 9,1%-ot a hivatalos és rendeleti lapok forgalma.) E két csoport 20

Next

/
Thumbnails
Contents