A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Horváthné Varsányi Lívia: A statisztika szerepe a kerületi könyvtárak munkájában
Ez az összefüggés a könyvtáron kívüli könyvpropaganda hatását mutatja a különböző foglalkozású olvasókra. (A foglalkozási kategóriákon belül nemek szerint is fel lehet bontani.) Mindez az előjegyzések alakulása szempontjából is érdekes lehet. Foglalk. Vásárol-e könyveket? Ft. érték évenként Hány kötet könyve van? Hány órát olvas hetenként? igen nem —100 200—500 500— —50 50—200 200— —4 00 1 \o 8 — Ez a kombináció művelődéspolitikai, könyvkiadási, illetve könyvterjesztési szempontok összefüggését tárja fel a könyvtár munkájával. Az olvasók könyvtáron kívüli könyvellátottságát és olvasási intenzitását is mutatja. A közvéleménykutató kérdőívek adatainak központi feldolgozása még nem történt meg, de a felmérést végző könyvtárak saját területükön kitünően fel tudják használni ennek eredményeit. Pl. a 9-es könyvtár serdülőkorú olvasóira vonatkozó adatokból Kepes Ágnes készít elemző tanulmányt. A 11-es könyvtárban a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának munkatársai a kérdőív adatai alapján végeztek igény kutatási felmérést.* A reprezentatív felvételek elvégzését a folyamatos adatszolgáltatás és a könyvtárosi tapasztalat indokolja, s készíti elő. Ezért szükséges a felmérés eredményeit a napi statisztika adataival a lehetőséghez képest egybevetni. A reprezentatív felmérések bizonyos esetekben ellenőrizhetik, sőt továbbfejleszthetik a folyamatos statisztikai adatszolgáltatás módszereit. A kölcsönző- és kötetforgalom, az olvasói igények, propaganda-hatások minden irányú statisztikai elemzéséből levont következtetések a könyvállomány minőségi és mennyiségi alakulására irányítják a figyelmet. Vajon megvannak-e az olvasószolgálati munka előfeltételei a kölcsönözhető könyvek szempontjából? Ez a kérdés vezet végig az állományra vonatkozó folyamatos és reprezentatív statisztika elemzésén. A folyamatos adatszolgáltatás a csoportos leltárnapló megfelelő rovatai alapján mutatja a könyvállomány gyarapodásának, csökkenésének darabszámát és összetételét szak és nyelv szerint. Az állománygyarapodás és fogyás számszerű alakulását a könyvkiadás, a beiratkozott olvasók száma, a kötetforgalom mennyisége, a könyvtár pénzügyi kerete, a már meglevő könyvállomány, a raktározási lehetőségek (polc fm.) statisztikai összefüggése szempontjából elemezzük. A közművelődési könyvtárak átlagos 60 % szép- és 40 % ismeretterjesztő irodalomból összetevődő állományához innen nyerik az egyes kerületi könyvtárak viszonyítási adataikat. A 8-as könyvtár felnőtt állományának összetétele 1961. január 1.-én: 54,6 % szépirodalom, 45,4 % ismeretterjesztő irodalom. Az átlagos összetételtől való ilyen fokú eltérés arra enged következtetni, hogy az állományban levő elavult ismeretterjesztő irodalom példányai növelik a százalékot, míg az egyes szépirodalmi kötetek példányszámának emelkednie kellene. Lehetséges, hogy az ismeretterjesztő irodalmon belül a statisztika megnyugtató kötetszámot mutat, s a könyvtárosok elégedettek, holott a müvek száma kevés. Mivel a példányok darabszáma szerint vezetett statisztikából nem derül ki a művek mennyisége, a kötetszám könnyen megtévesztő lehet. így pl. a 8-as könyvtárban a társada'omtudomány és a technikai irodalom * Danyi Dezső: Olvasói igények egy Szabó Ervin kerületi könyvtárban. — Könyvtáros, 1960. 5. szám. p. 324—327. 12* - 28 179
