A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Horváthné Varsányi Lívia: A statisztika szerepe a kerületi könyvtárak munkájában
nem felel. Ezek a felmérések igen sok érdekes „felfedezést” jelentenek a könyvtárosok számára. Pl. 1960 tavaszán néhány kerületi könyvtár három hónapon keresztül figyelte a serdülőkorú fiatalok olvasmányait. A serdülőkorúakkal való foglalkozás és a József Attila olvasómozgalom egy éves eredményeinek számszerű feltárása érdekében könyvtárunk tervbe vette a KISZ korosztályú résztvevők olvasmányainak három hónapig tartó külön figyelését. Milyen összképet fog nyújtani ez a felmérés a mozgalom jelenlegi résztvevőiről az arányok tekintetében, lehetővé válik-e a múltévi adatokkal való összehasonlítás? A könyvállomány, a propagandamunka melyik részét kell felhasználnunk a kielégítő eredmények érdekében? — mind megannyi kérdés, amelyre majd a számok fognak válaszolni. Épp így kézenfekvő, hogy a túlnyomórészt munkáskerületekben vagy a termelőszövetkezetek közelében működő könyvtárakban az ipari tanulók, ifjúmunkások, illetve a mezőgazdasági dolgozók olvasmányait figyeljék. Á kerületi könyvtárakban általánossá vált az egyes kiemelkedő évfordulók, politikai, kultúrális események alkalmából a megfelelő témakörű könyvek ajánlása. Ezek forgalmának statisztikája az olvasók kora és foglalkozása szerint, a könyvtárosok fokozottabb ajánló munkája és az olvasók érdeklődése közötti összefüggést mutatja. 1959. februártól augusztusig a Tanácsköztársaság könyveinek forgalmát mértük. Legtöbbször Várnai Zseni két művét, Oravecz Paula, Kócos c. művét kölcsönözték, főleg 1 áztartásbeliek és nyugdíjasok. E történelmi sorsfordulót ábrázoló művek közül ez a három regény állt legközelebb e csoport túlnyomórészt női olvasóihoz. Kitűnt, hogy a beiratkozott nőolvasók magasabb számának megfelelően általában a nőírók művei és a forradalmi időket inkább családi, lélekteni oldalról ábrázoló társadalmi regények kelendőbbek. Ugyanezt tapasztaltuk az MSZMP VII. kongresszusa alkalmából ajánlott könyvek forgalmának mérésekor, (1959. szeptember 7-től december 1-ig), az 1956-os eseményekkel foglalkozó könyvek esetében. Berkesi: Októberi vihar, Vihar után, Mesterházi: Pokoljárás, Molnár Géza: Hullámverés c. könyveket, bár csak 1,1%-kal, de mégis több nő kölcsönözte. E két alkalommai így alakult a kölcsönzés aránya foglalkozás szerint: Foglalkozás Tanácsközt. könyvei MSZMP VIT. kongr. könyvei Munkás ............................................................. 27% 31% Pedagógus......................................................... 7% 6% Értelmiségi, tisztviselő............................................. 18% 21% Tanuló............................................................... 22% 25% Háztartásbeli, nyugdíjas .............................. 2 6% 17% 100% 100% A két korszak irodalmának fogalmát a történelmi és a közelmúltban játszódó események iránti érdeklődés szempontjából értékeljük. Kedvező jelenség, hogy a legszámottevőbb olvasórétegek — a munkások, értelmiségiek és főleg a fiatalok — szívesen olvassák a politikai, a modern szovjet és az 1956-os eseményekkel foglalkozó műveket. A kiemelt könyvek statisztikája további reprezentatív felmérések alapját képezte a 8-as könyvtárban. A kikölcsönzött kötetek napi statisztikája 1959. májusától felhívta figyelmünket az új magyar irodalom forgalmának emelkedésére. (Erre a tényre nagy hatással voltak a különböző évfordulók, politikai események alkalmából kiadott új magyar művek is.) Az „új magyar irodalomba” sorolt müvek összetételére vonatkozóan azonban nem adott választ az írók szokásos besorolása, ami tartalmuktól, mondanivalójuktól függetlenül egybefoglalja a mai magyar írók műveit. Az új magyar irodalom napi forgalmának két hónapig tartó szétválasztása „politikai jellegű mai tárgyú” és „egyéb, történelmi és fantasztikus témájú” művekre, azt eredményezte, hogy az új magyar irodalom együttes forgalma a régi magyar irodalomhoz képest 11,2 %-os emelkedést mutatott. Ezen belül a 176
