A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Horváthné Varsányi Lívia: A statisztika szerepe a kerületi könyvtárak munkájában
tudja meghatározni az irodalomtörténet, a művészetek, az életrajzok, az útleírások arányát, de sokszor, pl. az állománygyarapítás esetében ennek is nagy jelentősége van. A kötetek és az olvasók hányadosa eredményezi az egy olvasóra jutó átlagos kötetszámot. Ebből különböző következtetéseket vonhatunk le. Egyrészt, ha összehasonlítjuk az olvasóknak egy alkalommal szabályszerűen kölcsönözhető kötetszámmal, kiderülhet, hogy a könyvtárosok felesleges bőkezűséggel osztogatják a könyveket, ezzel túllépik a megengedett darabszámot, s elősegítik a késések gyakoriságát. Másrészt, ha az átlagos 3—4 kötetes forgalomnál sokkal alacsonyabb az egy főre eső kötetszám, ez az állomány szűk keresztmetszetét, a könyvajánló beszélgetések, propaganda eszközök hiányát vagy az olvasók könyvtárlátogatásának túlzott gyakoriságát jelentheti. A 8-as könyvtárban 1960-ban 3,6 volt az egy kölcsönzésre jutó átlagos kötetszám, míg hálózati viszonylatban 3,3-as átlagot számítottak. Ez az eltérés egyrészt a több idővel rendelkező nyugdíjas és háztartásbeli olvasók valóban bőkezűbb kiszogálásából adódik, különösen az ünnepek és a zárvatartás előtti hetekben. Másrészt mindig arra törekszünk, hogy az olvasók által bármely okból hiába kért könyvek helyett, vagy egyes témakörök irodalmában igényeiket maximálisan kielégítsük. Az olvasószolgálattal szorosan összefügg a propagandamunka, amely elősegíti a könyvek ajánlását, könnyíti az olvasók tájékozódását, válogatását a könyvek között. Az állandó kirakat mellett a könyvtár tárlóiban rendezett kiállításokat és a könyvtárban megtartott ankétokat, munkanaplóban vagy külön e célra rendszeresített füzetben tartják nyilván, amelyről összesítés készül a gyermek és a felnőtt könyvtár szakszerinti megoszlásában. (Itt is az általánosan használt szakcsoportok szerepelnek). A folyamatos statisztikai adatszolgáltatás módszerei nem alkalmasak a könyvtári munka részletes elemzésére, s nem is cél a jelenlegi adatmennyiség időbe és energiába kerülő felesleges bővítése. A folyamatosan gyűjtött statisztikai adatokat a bizonyos időközönként végzett reprezentatív felmérések számszerű eredményeivel egészítjük ki. E felmérések akkor eredményesek, ha ilyen módon mindig az olvasószolgálati munkának egyszerre egy legidőszerűbb, legsokatmondóbb összefüggését figyeljük, bizonyos idő alatt. A könyvtár olvasószervezésének igen fontos alapja a körzet (3 könyvtár van a III. kerületben) könyvvel való ellátottságának ismerete. Mivel az egész kerület viszonylatában nem lehet feladatunk a lakosság olvasási lehetőségeinek folyamatos mérése, a hozzávetőleges arányok szempontjából reprezentatív felmérést hajtottunk végre. 1954-ben a Raktár u. 39—41. számú városi házakban 206 személyt kerestek fel a könyvtár munkatársai, hogy könyvvel való ellátottságukról tájékozódjanak. A megkérdezettek száma válaszuk szerint százalékos arányban a következőképpen oszlott meg: Nem olvas .............................................16% Üze mi könyvtár tagja............................42% B ejön a könyvtárunkba ......................18% Már tagja könyvtárunknak ..................24% E gyütt................................................... 100% A felmérés eredménye művelődéspolitikai szempontból nem kedvezőtlen, hiszen a megkérdezettek 66%-a könyvtári szolgáltatásokat vesz igénybe. Nagyon érdekes lenne ezt a felmérést megismételni. A 8-as könyvtár tervében szerepel a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők valós á- gos számának és összetételének felmérése. Pl. egy „htb” jelzésű tasakba a „munkás” apa, az „egyetemi hallgató” fiú, a „középiskolás” lány, a „nyugdíjas” nagymama olvasmányai kerülhetnek, amit a folyamatos statisztika alapján lehetetlen egymástól elhatárolni. A felmérés alkalmával nyert adatokat érdemes lesz majd a beiratkozott olvasók számával és összetételével egybevetni. Fontos lehet a könyvtár számára egyes olvasórétegek olvasmányainak mérése az olvasók kora, neme és foglalkozása szerint, mivel erre a kérdésre a kölcsönzők napi statisztikája 175