A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Dr. Drechsler Ágnes: Kiegészítő katalógusok a kerületi könyvtárakban
erre vonatkozólag a címfelvételi szabványon felül bármely bibliográfiánk átnézése útbaigazítást adhatott volna. A magyar irodalomtörténet katalógusát hasonló felépítésben elkészítette a 2-es és a 19-es számú könyvtár is. A 19-es könyvtár katalógusában az egész 894-es raktári jelzetű anyag naprakész feldolgozásban található. A katalógusdoboz cimkéjén szakszerű magyarázat áll, amely szerint „A katalógusban magyar írók és költők következnek betűrendben és mindegyik név mögött megtalálható az illető íróról vagy költőről szóló, a könyvtárban meglévő irodalom jegyzéke.” Ezt a feltétlenül helyénvaló ismertetést még a 28-as könyvtárban sem láttuk, pedig a katalógus ott is az olvasók használatára készült. A 2-es könyvtár katalógusában nem szerepel a könyvtár teljes magyar irodalomtörténeti anyaga. A könyvtárosok véleménye szerint a katalógus csak középiskolai színvonalon használható és csak a könyvtárosok keresnek benne. Az adatok sajnos hiányosak, csak a tanulmányok címét tüntetik fel, a gyűjteménykötet megnevezése nélkül, s az impresszumadatok sem szerepelnek. A katalógus felépítése nem történt egyöntetű módszerrel. Az egyes írókkal foglalkozó tanulmányok cédulái sokszor a tanulmányírók nevének betűrendjében szerepelnek és csak rövid utaló áll az eredeti helyén (akiről a tanulmány szól). Pedig itt éppen az a cél, hogy az egyes írókra vonatkozó irodalom együtt legyen megtalálható, külön utalólapra semmi szükség nincs, a tanulmányíróknak ebben a vonatkozásban nincs jelentőségük. Az óbudai, 8-as számú könyvtár a szakkatalóguson belül az irodalomtörténet anyagába építette be érdekes módon analitikus címfelvételeit. Csak a jelentősebb és az utóbbi években megjelent irodalmi tanulmányköteteket dolgozták fel, a teljességhez ezidáig nem tudtak eljutni. Pl. a 882-es szakban Fegyin: Az író és a kor c. tanulmánykötetéről készült katalóguslap mögött sorakozik a kötet minden egyes tanulmánya a vonatkozó írók [betűrendjében. Az egyes tanulmányok szerepelnek mégegyszer ugyanebben a szakban a megfelelő írók betűrendjénél is. Pl. Gorkij—Csehov: Levelek Fegyin: Csehov = F.: Az író és a kor. Mann, Th.: Vázlat Csehovról = Mann, Th.: Válogatott tanulmányok Tolsztoj : Levelei Cserna Andor: Tolsztoj breviárium Csernisevszkij : Tolsztoj = Cs.: Válogatott esztétikai tanulmányok Fegyin: Leo Tolsztoj művészete = F. : Az író és a kor Tolsztája: Tolsztoj futása és halála Az író saját irodalomtörténeti munkái után következnek a róla szóló feljegyzések a tanulmányírók betűrendjében. A többi nemzet irodalomtörténeti anyagánál ugyanilyen módon találkozunk a gyűjteményeskötetek feldolgozásával. Pl. 894-es szaknál: Kardos László: Vázlatok, esszék, kritikák c. tanulmánykötetének elemző felvételével. A magyar irodalomtörténet szak után Magyar írókról című osztólap mögött találjuk az egyes magyar írókkal foglalkozó monografikus és analitikus anyagot különválasztva. Irodalomtudományi kérdések tárgyalása itt nem szerepel, csak a 894-es szakon belül. A katalógusban több olyan régi címfelvételre akadtunk, amelyeket annotáció egészít ki. Nagyon helyesen rámutatva a tartalom részletesebb megjelölése mellett arra is, hogy a mű a témát milyen szinten tárgyalja és mely olvasóréteghez szól. Pl. Szinnyei Ferenc: A regény. (Az ember belső világának rajza a regényben. A jó és rossz regény.) Könnyebb szaktanulmány. Tolnai Vilmos: Bevezetés az irodalomtudományba. (Az irodalomtudomány célja: az irodalomnak és minden vele kapcsolatos jelenségnek megismerése, megértése és értékelése.) Igen, jó, szinte népszerű bevezetés ezekhez a kérdésekhez. 10* - 35 147
