A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Dr. Drechsler Ágnes: Kiegészítő katalógusok a kerületi könyvtárakban
Az újpesti, 28-as könyvtár félbehagyott egy hasonló, jelentősnek Ígérkező vállalkozást. Kizárólag irodalomtörténeti vonatkozású sajtóanyagot tártak fel 1954—58 között a könyvtárban meglevő jelentős folyóiratokból és napilapokból. Nem jutott idő a gyűjtemény továbbfejlesztésére s a régi folyóiratokat sem tudták megfelelően és hozzáférhető formában megőrizni, s, ezáltal nem találták különös értelmét a katalógus fenntartásának. A csonkán maradt katalógus egyébként világosan, áttekinthetően ad képet az ezekben az években megjelent írói méltatásokról és könyvrecenziókról. Az egyes magyar és külföldi írókra vonatkozó anyag a betűrendbe szedett választólapok mögött helyezkedik el. Pl. Gorkij, Makszim Almási Miklós: Gorkij és a munkásábrázolás Üj Hang, 1955. 1. sz. Bóka László: Makszim Gorkij Természet és Társadalom, 1956. 3. sz. Hegedűs Géza: Gorkij : Az anya Magyar Nemzet, 1954. dec. 14. Héra Zoltán: Gorkij levelei Népszabadság, 1958. márc. 28. Kardos László Klim Számgin élete Csillag, 1950. 8. sz. 57—59. 1. Juhász Ferenc Hegedűs Géza Juhász Ferenc: A tékozló ország Magyar Nemzet, 1954. dec. 14. Horváth Zsigmond: Vázlat Juhász Ferencről Kortárs, 1958. 1. sz. Irodalmi témakatalógusok A legmegfelelőbb, legigényesebb és legsokrétűbben összeállított irodalomtörténeti elemző katalógusokkal az újpesti, 28-as számú könyvtárban találkoztunk. A katalógusszekrények melletti asztalkán szabad válogatás céljára „Örök barátaink” feliratú képes cédula-katalógust helyeztek el. 1959-ben készült el és jelenleg kb. 70 magyar és külföldi írót mutat be, az írók betűrendjében, arcképeikkel ellátott kartonlapokon, az illető író életrajzi adatainak és jellemző írói adottságainak feltűntetésével. Az anyagot folyamatosan kívánják kiegészíteni, bár egyes írók arcmásának megszerzése sokszor csak a központ, vagy egyéb külső szerv segítségével lehetséges (pl. lexikonból való kifényképezés útján.) Az írók neve mellé — az olvasók kívánságára — odakerült a fonetikus kiejtés is. Tervbevették azt is, ha az anyag a legjelentősebb írók adatainak birtokában viszonylagos teljességet ér el, — elhelyeznék a szépirodalmi katalógusban, ahol a képes karton, mint választólap mögött sorakoznának az egyes írók műveinek katalóguscédulái. Az ismertetések nagyon helyesen minden írónál művészetükneK azokat a vonásait emelik ki, amelyekkel a humanizmus és haladás eszméjét szolgálták, az emberiség jobbra és szebbre vágyó törekvéseit fejezték ki és az emberiség kultúrkincsét gyarapították. A külföldi írók méltatásánál véleményünk szerint nem ártott volna mindenütt felsorolni néhány nevezetes művet, az elsősorban olvasásra ajánlottakat. Magyar írók esetében egy-egy jellemző vers- vagy prózarészletet mutatnak be, pl. a költő ars poeticájából (Arany Jánosnál és József Attiliánál), vagy kortárs író megemlékezését. Az idézetek kiválogatása a könyvtárosok igen gondos munkáját dicséri. Bemutatnánk néhány jól sikerült ismertetést: Mihail Solohov szovjet író (1905— Ő az írója a ma is felülmúlhatatlanul legszebb szovjet regénynek, melyet a polgári kritikusok is Tolsztoj „Háború és béké”-je XX. századi változatának tartanak a téma monumentalitását és a részletek gazdag, reális ábrázolását tekintve. Minden művét a kommunista író felelősségtudata és a szovjet haza forró szeretete hatja át. 10 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve VIII. 1960. - 35 145