A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Gálné Ballagi Ágnes: Ifjúsági olvasószolgálati munka a 8-as könyvtárban
IFJÚSÁGI OLVASÓSZOLGÁLATI MUNKA A 8-AS KÖNYVTÁRBAN A közművelődési könyvtár legfőbb feladata a jó olvasószolgálat megszervezése. Ennek a munkának színesneK, sokrétűnek és körültekintőnek kell lennie, mert olvasótáborunk igen összetett. Korra és foglalkozásra nézve különböző rétegekre kell ezt a tábort bontanunk ha mindenkivel helyes módszerek szerint akarunk foglalkozni. Más igényeket kell kielégítenünk, ha öreg nyugdíjassal állunk szemben, ismét másokat, ha tizenhat éves ipari tanuló fordul hozzánk könyvért, — hogy csak a végleteket említsük. A különböző rétegek között talán legnehezebb a munkás, az értelmiségi és a serdülő-, illetve KISZ-korosztályú olvasókkal való foglalkozás. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy társadalmunk élete, fejlődése szempontjából milyen jelentős a serdülő korú olvasók műveltségének, szakismereteinek fokozása. Könyvtárunk ezért igen nagy gondot fordít a fiatalokra. A serdülő korú olvasók még nem kialakult emberek és ezért ami jó vagy rossz munkánknak is döntő szerepe lehet fejlődésükben. A fiatalok talán a legfogékonyabbak minden értelemre és érzelemre ható befolyásra, ezért oly lényeges, hogy jó könyvet tudjunk a kezükbe adni. Ennek a munkának nagy fontossága miatt hálózatunkban már történtek kísérletek az ifjúsággal való külön foglalkozás megszervezésére. Ennek technikailag legjobban bevált formáját a 9-es (Gutenberg téri) könyvtár valósította meg azzal, hogy az ifjúsági kölcsönzést — bár azonos helyiségen belül — elkülönítette a felnőtt kölcsönzéstől. Ehhez a munkához könyvtárunk 1959 őszén kapcsolódott. Első lépésként az egyik könyvtáros, mint „KISZ felelős” vette kézbe az ifjúság problémáival való foglalkozást. Feladata a fiatalok kölcsönzését végezni és ez olvasókkal szorosabb kapcsolatot kiépíteni. Technikai akadályok miatt, — amilyen a helyhiány volt, — nem tudtunk külön ifjúsági kölcsönzőpultot biztosítani, hanem személyi lapok vezetésével és az olvasók tasakjainak megjelölésével kísérjük figyelemmel a fiatalok olvasmányait. E technikai megoldásokra később még visszatérünk. Alábbiakban egy és negyed év munkáját ismertetjük. Ez az időszak a kísérletek, tapasztalatszerzések, de — elmondhatjuk — eredmények időszaka is volt. Munkánk első állomása az MSZMP 1959 novemberében tartott VII. kongresszusára való készülés volt; ez kitűnő alkalom arra, hogy intenzíven foglalkozzunk a fiatalokkal. A foglalkozás az előbb említett technikai megoldásokon kívül, — tartalmában — abból állt, hogy több időt szenteltünk a fiatal olvasóknak, igyekeztünk megközelíteni érdeklődési körüket. Ez látszólag könnyű, hisz a legtöbb fiú szívesen megmondja, hogy kalandos, izgalmas könyvet kér, a lányok pedig kedvelik a „lányregényeket”. Ezen túlmenően azonban kiderült, hogy a fiatalok nagy részét érdekli például a történelem. Tekintve, hogy a történelemre vonatkozó irodalom az ideológiai irodalomnak rokon területe, értékes könyveket tudtunk olyanok kezébe adni, akikről eddig nem derült ki, hogy hajlandók komoly témában is elmerülni. A központi kerületi könyvtárak osztálya könyvjegyzéket adott ki, főként ideológiai müvekről, azzal a céllal, hogy e könyvek forgalmát figyeljük és a kongresszus után az adato135
