A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Király Lászlóné: A kerületi könyvtárak gyermekkönyvállományáról és olvasószolgálatáról
foglalkozni egy-egy gyermekolvasóval, legtöbbször csak címeket sorol fel, vagy saját korlátozott gyermekkönyv ismeretéből merítve ajánl, még jobban leszűkítve az állományt a gyermekek számára. Fontos lenne, ha a könyvtáros tanulmányozhatná gvermekolvasói igényeit és azt, hogy a kölcsönzés során milyen hiányosságok merülnek fel, mire kell ügyelnie a jövőben és könyvanyagát hogyan tudná a gyermekek számára hozzáférhetőbbé tenni. Nem segíti elő ezt az igényt — melynek egyébként a könyvtárosban kell élnie — a statisztikai adatszolgáltatás sem. A közművelődési könyvtár összes adatain belül ugyanis a kölcsönzött kötetek számát csupán szépirodalom és ismeretterjesztő bontásban kéri. Az adatszolgáltatás során a könyvtáros legfeljebb arra figyelhet fel, hogy elhanyagolta az ismeretterjesztő művek forgalmát. Ez is rendkívül fontos, hiszen a figyelmeztető számadatok következtében sikerült 1960-ban az ismeretterjesztő gyermekkönyvek százalékarányát a kölcsönzésben erősen megnövelni. Ezen kívül mégis fontos lenne annak a felmérése is, hogy milyen állománycsoportok töltötték be feladatukat a nevelés segédeszközeként s melyek kerülték el a könyvtáros figyelmét. Idő kell arra is, hogy a könyvtáros megfigyelje, melyek a legkeresettebb művek és az állományfejlesztés területén milyen feladatai vannak. Azt felelhetnénk erre, hogy a kölcsönzés gyakorlati munkája mindent feltár. A kölcsönzés elmélyültebb végzésére nagyon kevés az idő, s így a könyvtáros keveset jegyezhet meg azokból az értékes tapasztalatokból, melyek jóformán csak villanásnyira ragadhatják meg a figyelmét. (A kerületi könyvtárak gyermek- részlegeiben a délutános napokon 50—70 olvasó is megfordul két-három óra kölcsönzési idő alatt. Ilyen körülmények között csak a kivitt könyvek kártyái adhatnak feleletet a felvetett problémákra. A kísérletezésre, a munka tartalmi részének vizsgálatára nincs idő. Pedig a legkisebb megfigyelés, a legcsekélyebb könyvtár-pedagógiai eredmény is tanulságos lehet.) Az egyes könyvtárak állományelemzési munkájuk közben néhány adatot gyűjtöttek a könyvek olvasottságára vonatkozóan. könyvtár Szerző, cím állományban (kötet) polcon (kötet) polcon levőt olvasták 3 Emi Siao: Mao Ce-Tung .................................. 1 1 1 3 32 Emi Siao: Mao Ce-Tung................................ 1 — 34 Emi Siao: Mao Ce-Tung................................ 2 1 16 3 Koval: Peti, én meg az atomok ............ 4 3 8 2 32 Koval: Peti, én meg az atomok .... 1 — 34 Koval: Peti, én meg az atomok ............ 1 — 3 Ügyes kezek............................................................... 3 1 67 32 Ügyes kezek ............................................................... 2 1 2 5 34 Ügyes kezek............................................................... 2 — 3 Kasszilj : Svambránia nagy titka ............ 7 4 1 08 32 Kasszilj : Svambránia nagy titka............ 2 1 3 2 34 Kasszilj : Svambránia nagy titka............ 3 3 5 3 3 Gergely: A mi lányunk................................... 6 2 43 32 Gergely: A mi lányunk................................... 1 — 34 Gergely: A mi lányunk................................... 3 1 20 E néhány példa mutatja egyrészt a könyvtárak ellátottságát, másrészt az említett könyvek népszerűségét. Feltűnő a 32-es számú könyvtár szegényes állománya. Ennek oka, hogy könyvanyagát több állomás között kell megosztania. A fentemlített példák egyébként megerősítik az 1959-ben végzett állományelemzés eredményeit, ugyanis a vizsgált könyvek a többi könyvtárakban is ugyanilyen népszerűek. A kölcsönzött művek népszerűségét még biztosabban megállapíthatjuk, ha egy-egy könyvtár egész kölcsönzési anyagát vesszük számba. Megvizsgáltuk két hasonló olvasólétszámú és könvvállományú gyermekrészleg egész kölcsönzési anyagát. (E vizsgá'atban közreműködött Vargha Balázs is.) 9 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve VIII. 1960. — 28 129