A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960

Király Lászlóné: A kerületi könyvtárak gyermekkönyvállományáról és olvasószolgálatáról

Az állománycsoportok szegényessége azért volt szembeötlő, mert nemcsak hogy kevés könyv jutott egy-egy csoportra, de bennük a választék is nagyon kicsi volt. Pl. a 8—9 száza­léknyi mozgalmi anyagot mindössze 8—10 féle mű tette ki, az 1,1 százalék művészeti könyv­csoportot pedig 2—3 féle mű. A természettudományos és technikai művek csoportja viszony­lag kiemelkedik ugyan a többi közül, de ez a két állománycsoport sem volt kielégítő, ugyanis sok eléggé unalmas, gyakran elavult könyvet is foglalt magában, a gyermekek érdeklődésével és a technika fejlődésével nem állt arányban. A technikai és művészeti szakcsoport javítása érdekében a kerületi könyvtárak osztálya ajánlójegyzéket adott a könyvtáraknak. A jegy­zéken főleg olyan kiadványok szerepeltek, melyek—tekintettel arra, hogy nem a Móra Ferenc Könyvkiadó adta ki — elkerülték a könyvtárosok figyelmét és nem vásárolták meg azokat a gyermekkönyvtárak számára. (Pl. Az űrhajózás Bp. 1957. Gondolat) Az egyes szakmai előadásokon, pl. „A politechnikai oktatás segítése a könyvtárban” címűn az előadó a témakör rel kapcsolatos könyveket ajánlott (pl. Jesch—Taraba: Hová kössem? ,Bihari: A kis házi­szerelő stb.) A rendszeres szerzeményezési tanácsadó-értekezleteken pedig a könyveket ismer­tetők külön felhívták a figyelmet ha egy-egy könyv, bár nem ifjú:ági kiadvány, megfelel a gyermekkönyvtárak számára is. Az utóbbi két esztendőben, különösen 1960-ban a Móra Ferenc Könyvkiadó gazdagabb könyvtermése is mindinkább lehetővé tette a gyermekkönyvanyag fejlesztését. Megjelent a rendkívül hasznos Búvár sorozat, a „A mi világunk” c. gyermekenciklopédia és több más fontos ismeretterjesztő mű. 1960-ban újabb könyvtárak végeztek állományelemzést. Számadataik szerint a gyer­mekkönyvállomány csoportjainak hiányossága már nem olyan nagy, mint az előző évben elemzést végzett könyvtárakban. Megjegyezzük azonban, hogy a könyvek számának emel­kedésével nincs arányban a művek számának emelkedése. Sokszor az 1—2 %-os javulás csak számszerűleg kevés művel való gazdagodást jelent. Pl. a művészeti anyag szegényessé­gét már az is javította, hogy a könyvtárak megvásárolták a Móra Ferenc Könyvkiadó kiadá­sában megjelent Artner: Ismerkedés a művészettel c. könyvet 4—5 példányban. Ez tulaj­donképpen csak 1 féle művel gazdagította az állományt. Erősebben gazdagodott a történelmi, a kalandos és fantasztikus regények csoportja, ugyanis több ilyen témájú kitűnő regény jelent meg az elmúlt esztendőben. Nem csoda tehát, ha az elemzést végzett könyvtárakban a kalandos és fantasztikus regények aránya magasabb (15—27 %) mint az előző évben állományeJemzést végzett könyvtárakban (13—14 %). Megjegyezzük: az összehasonlítás akkor lenne különösen erőteljes, ha a két évvel ezelőtt állományelemzést végzett könyvtárak megismételték volna munkájukat. Erre azonban a gyermekkönyvtárak nehéz személyzeti viszonyai miatt nem kerülhetett sor. Meg kellett elégednünk az újabb állományelemzések adataival, melyek szintén arra engednek következtetni, hogy az egyes állománycsoportok­nál javulás mutatkozik. Az 1. sz. táblázat három könyvtár állománycsoportjait mutatja be. Nem változott az életrajzok aránya, alig bővíthettük a mozgalmi anyagot, pedig ez a két állománycsoport rendkívül fontos a gyermekek jellemfejlesztése szempontjából. Az ismeretterjesztő irodalom aránya a gyermekkönyvállományon belül erősen meg­javult. A hálózati átlag 12,6 %-ról 15 %-ra emelkedett, egyes könyvtárakban pedig az ismeretterjesztő irodalom 20 % felett van. A legutóbb állományelemzést végzett három könyvtár ismeretterjesztő százalékaránya 18—28 %. Az ismeretterjesztő irodalomban a leg­változatosabb a természettudományos és technikai állomány. Ezt a két állománycsoportot különösen javította a Búvár sorozat megjelentetése és a Táncsics Könyvkiadó Kis technikus könyvtár sorozata. Figyelemreméltó az új önálló gyermekkönyvtár (2. sz. Gyermekkönyvtár, Sallai Imre u.) anyagának összetétele. Az új könyvtár igyekezett kiküszöbölni azokat a hiányosságokat, melyeket az állományelemzés munkája feltárt. Az állománycsoportok céljuknak megfelelően egyenletesebben oszlanak meg, a könyvi ár alapjainak lerakásánál a lehetőségekhez képest tervszerűség mutatkozik. Hangsúlyoznunk kell, hogy a lehetőségek szerint, hiszen az új könyvtár könyvállományának összeállításában nehézségeket okozott egyes, régebben meg­jelent könyvek hiánya. 124

Next

/
Thumbnails
Contents