A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár az ellenforradalom első éveiben
„E FIÓK MŰKÖDÉSE A JELENTÉS ÉVÉBEN SZÜNETELT” A csacsifogatos állatkerti könyvtár a magyar főváros egy sajátos színfoltja volt. — A csendes megütközés hangját szólaltatta meg a Fővárosi Hírlap névtelen cikkírója, aki bevezetőül elmondta, hogy a filadelfiai állatkert igazgatója budapesti tanulmányútján éppen az állatkerti csacsifogatos könyvtárat találta a legötletesebbnek s kijelentette, hogy „liberálisabb könyvtárkezelést sehol a világon nem látott” — az egykori tanítómesterek, az amerikai könyvtárosok is tanulhatnak Budapesttől. A cikkíró azzal fejezte be híradását, hogy bár azóta valószínűleg Filadelfia állatkertjében is jár már egy könyvtároscsacsi, de nálunk, éppen mert nagyszerűen bevált „mi sem természetesebb, mint az, hogy a könyvtárat, a kölcsönzést és a csacsit is egyszerűen beszüntették. Helyette most rózsaünnepeket rendeznek az állatkertben. Mindezt a magyar kultúra nagyobb dicsőségére. De ilyesmi csak Filadelfiának jó.”104 Két könyvtárfióknak sikerült nagyobb zökkenő nélkül átvészelnie az ellenforradalom első 4 és fél esztendejét; a sors iróniája: éppen az a két fiók volt ez, amelyet 1919-ben a proletárhatalom hívott életre, vagyis a Budai Vigadóban működő 6-os (Corvin-téri) és az angyalföldi 7-es (Vág utcai) könyvtár. A forradalom megdöntése azonban e fiókok életében se múlt el nyomtalanul s ez nem csupán abban mutatkozott meg, hogy mind személyi téren, mind pedig a könyvállományban rövidesen végrehajtották a „szükséges tisztogatást”. — A legszembetűnőbb az a fordulat volt, hogy az ellenforradalom győzelmével a két fiók jog szerint nem tartozott már a fővárosi könyvtárhoz. — Kremmer 1919 augusztus 26-i — a polgármesterhez küldött beadványában így jellemezte a budai 6-os fiók tulajdonviszonyát: „A proletárdiktatúra bukásával a könyvtár tulajdonjoga visszaszállott a Budai Könyvtáregyesületre. A Városi Nyilvános Könyvtár nem rendelkezvén szabadon ezzel a könyvtárral, ezt lezárta.”105 A beadvány további részében az új vezetőről kitűnik, hogy amikor saját presztizséről volt szó, nem ragaszkodott túlságosan a magántulajdon-rendszer elveihez. Számos érvet hozott fel, melyekben azt bizonygatta, hogy helyes lenne a főváros tulajdonában megtartani a könyvtárat. — Bódy Tivadar polgármester válaszában leszögezte, hogy „a munkás- és katonatanács jogilag is teljesen formátlan lefoglalását hatályon kíviü” helyezi, de egyben közölte, hogy intézkedik a könyvtárnak városi tulajdonban való megtartása érdekében. Bódy ugyanekkor elrendelte, hogy a könyvtár addig is, míg végleges döntés születik, a fővárosi könyvtár tulajdonában maradjon. Ennek alapján újból megnyitották a fiókot és párhuzamosan megindultak a tárgyalások a Budai Könyvtáregyesület vezetőségével a tulajdon- viszony rendezéséről. A levelezgetés még a huszas évek végén is folyt, a könyvtár még ekkor is csak „de facto” tartozott a fővárosi könyvtárhoz. A jogviszony rendezését még az is nehezítette, hogy mint az idők során kitudódott, a Budai Könyvtáregyesülettel fuzionált Budapesti Lövészegyesület és a Budai Tornaegyesület is tulajdonostárs. — Ezek elnökségével, tisztikarával is tárgyalásokat kellett folytatni, az egyesületek közgyűlésének döntését várni. Csaknem azonos volt a helyzet a 7-es számú, az V. kerületi Közjótékonysági Egyesület anyagának és helyiségének felhasználásával létesített angyalföldi könyvtárral. A különbség az volt, hogy a tárgyalásokat csak egyetlen egyesület vezetőségével kellett folytatni, s ez nagyobb készséget mutatott a könyvtár átadása iránt. A döntésre hivatott egyesületi közgyűlés napirendjéről azonban esztendőről esztendőre kimaradt a könyvtár jogviszonyának rendezése. Remete László 104 Főv. Hírlap 1921. szept. 9. ío i FSZEK Kvt. tört. ír. 6. fiók iratai.
