A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960

Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár az ellenforradalom első éveiben

volt, mint a hivatalos Magyarország által ugyancsak kitagadott, az irodalmon kívüli Ady Endréé. Róla írta az olykor irodalmi bírónak is felcsapó Kremmer: „szilágysági színmagyar lelkét valósággal eltorzították... Nyugaték” (Kremmer Dezső: Könyvek, olvasók. — A Nép 1921 aug. 8.)

A jelzett időszakban, pontosan 1922. április 10 és szeptember 1 között került sor a könyvtár egyetlen nagyobb szabású rendezvényére: a Magyar Bibliophil Társaság keretében Budapest egyesítésének 50. évfordulója (1923) előestéjén állított ki a fővárosi könyvtár az Ipar- művészeti Múzeum kupolacsarnokában a régi Pest-Budára vonatkozó anyagot, melynek katalógusát az Amicus cég ki is adta. — Az „egyedülálló” rendezvény megnyitásához a város teljes vezérkara Sipőcz Jenővel az élen, kivonult.

1923-ban ünnepelte a főváros Budapest egyesítésének 50. évfordulóját. Kremmerék nem akartak kimaradni az ünneplésből: egymás után nyilatkozatokat tettek, hogy a fővárosi könyvtár is fennállásának 50. évét ünnepli. Valójában ennek semmi alapja nem volt: 1873 a könyvtár előtörténete szempontjából éppen arról nevezetes, hogy a Pest városa által az egyesített Budapestre testált könyvtárépítő tervet az új törvényhatóság elvetette, a Budapesten levő könyvtárak nagy számára tekintettel „szükségtelennek” minősítette. Ezek a tények azonban akkor, 1923-ban ismeretlenek voltak még: az önünneplésből, amelyről a lapok megemlékeztek, így nem lett kultúrbotrány. — 1923 január 20-án határozta el a könyvtári bizottság, hogy Ballagj Aladárral és Kremmer Dezsővel összeállíttatja Budapest történeti bibliográfiáját. 97 Ballagi Aladár el is készült a maga részével, Kremmer azonban soha.

A fiókközönség „irodalmi ízlésének fejlesztésére” 1919 decemberében a jobboldali sajtó helyeslése mellett az 1. sz. (Királyi Pál utcai) fiók olvasótermében előadássorozatot indítottak. — Előadók a könyvtárosok voltak, Kremmer, Medvei Mária és mások. Drescher Pálnak Szabó Dezsőről tartott „erős fajiságú” előadása különösen elnyerte az úszító sajtó tetszését. A könyvtárosoknak némi mellékkeresetet hozó sorozat azonban néhány hét titán anyagiak híján megrekedt.

Ennyiben foglalhatjuk össze a könyvtár 4 és fél esztendős tudományos és propagandisz- tikus munkáját.

Vegyük most szemügyre az intézménynek az állománygyarapodás terén elért eredményeit. Az évi jelentések e szempontból sem tudták eltitkolni, a kezdeti próbálkozások sikertelensége után nem titkolhatták tovább, hogy a beszerzés katasztrofálisan visszaesett. Ezt annál kevésbé tehették, mert saját, feltehetően szépített számadataik is erről árulkodtak.

Az ellenforradalmi vezetőség által kiadott 1918—1923-as jelentésekben lévő gyarapodási táblázatok végszámai a következők:

1918

1919

1920

1921

1922 j 1923

12 525

17 319

10 444

10 400

20 763

11 082

Arra, hogy ezek a számadatok nem megbízhatóak, elegendő bizonyíték a könyvtár irattárában levő másik hivatalos kimutatás,98 mely az 1919-es év eredményeit összegezve utal az 1918-as gyarapodásra s ezt az évkönyv 12 525 kötetével szemben 14 691 kötetben jelöli meg. Ugyanebben a forrásban az 1919. év adata is némileg eltér a fentitől: itt 17 239 kötetről olvashatunk.

Az 1918—1923-asszámokat egybevetve külön kell rámutatnunk arra, amit az utóbb idézett irattári dokumentum említ, amikor Tanácsköztársaság alatti könyvtári gazdálkodást el97 Fővárosi Közlöny 1923. jan. 24. p. 255.

98 FSZEK Kvt.-tört. ír. Elleni. 1920. jan. Jalits Margit jelentés a Rendelőosztály 1919-es működéséről.

95