A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár az ellenforradalom első éveiben
A feljelentés a továbbiakban elég zavarosan s néhol a stílus szabályait is mellőzve bizonygatja, hogy a fővárosi könyvtár „joggal tekinthető minden állámellenes törekvés elsőrangú képzőintézetének”. — Ezt a mondatot és a felhozott bizonyítékokat szó szerint, vagy majdnem szó szerint megtalálhatjuk Sípos Kamidénak azokban az 1916 óta a könyvtár ellen intézett támadó irataiban, melyekre már fentebb utaltunk. — Mosdóssy feljelentése a Síposéival szemben ott hoz újat, hogy különösen a tanítóságnak a könyvtár által végrehajtott „szocialista fertőzését” hangoztatja. • A beadvány kiemeli, hogy az intézményt „elősegítette e munkájában az is, hogy a fővárosban e könyvtárban lehet legkönnyebben könyvhöz jutni...” Ugyancsak a Sipos Kamillóval való szellemi rokonságra vall az az ostobaság, amelyet a könyvtár tudományos jellegéről állít : „Ami pedig a könyvtár tudományos voltát illeti, arra. . . már a Dewey rendszerű decimális osztályozás alkalmazása is rámutathat, smi minden tudományos rendszertant felborít...” A beadvány különben név szerint is felemlíti Sípos Kamillót, a könyvtár elleni korábbi akcióinak meddőségét panaszolja fel és elmarasztalja a főváros „közömbös és nemtörődöm” vezetőségét, amely miatt az állapotok idáig fajultek. Mosdóssy vádiratát a magas minisztérium valóban nem fektette el, ellenkezőleg, a legkomolyabban foglalkozott az üggyel. Haller miniszter két szskembernek küldte meg javaslat- tételre a feljelentést. Melich János, a Széchényi Könyvtár igazgatója volt az egyik, Gulyás Pál, ugyancsak a Széchényi könyvtár munkatársa, egyszeri mind az ekkor már végsőket vergődő Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége előadója a másik. Gulyás Pál, a mélyen konzervatív, klerikális könyvtári szakember, Síposhoz hasonlóan már régi ismerőse volt a fővárosi könyvtárnak. Gulyás minősítette elsőként zűrzavarosnak a könyvtárban alkalmazott Dewey-féle tizedes osztályozási rendszert, amely azóta csaknem az egész földkerekségen elterjedt. 1910 óta Gulyás rendszeresen támadta a könyvtár haladó irányzatát, mint erre más alkalommal rámutattunk.74 Gulyás Pál 1920. április 27-i keltezéssel küldte meg szakvéleményét a minisztériumnak. Ebben mindenekelőtt leszögezte, hogy a leleplezés elsőségének érdeme az övé, ő már rég megmondotta, hogy Szabó Ervin a fővárosi könyvtár igazgatója „Sub titulo ’államtudomány’ központi könyvtárának magvául egy kombattáns szocialista könyvtárat tett meg.”75 Gulyás elismeri, hogy Szabó Ervin konzervatív klerikális anyagot is gyűjtött, de szerinte ezt csupán azért tette, hogy a pártpolitikai harcokhoz az ellentábor iratai is meglegyenek. Majd a következőket írja Gulyás: „A múlt év szomorú eseményei (a Tanácsköztársaságra utalt így. —Szerk. megj.) azután teljes mértékben igazolták a haza sorsáért és a jogrend épségéért aggódók vádjait és teljesen igazat kell adnom Mosdóssy Imre min. tan. úrnak, amikor a Városi Nyilvános Könyvtár részletes megvi zsgálását javasolja.” Gulyás a továbbiakban kifejti, hogy nemcsak a tudományos, hanem a szépirodalmi anyagot is revízió alá kell venni és hozzáfűzi: „Emellett több oly intézkedésre is szükség volna, mely lehetetlenné teszi, hogy a könyvtár nagy szabadsága a még eléggé nem érett elemekre is kiterjesztessék. E tekintetben javasolom az ifjúsági osztályok teljes- megszüntetését... A könyvtár egyéb osztályainak használatát pedig a betöltött 18-ik évhez javaslom kötni. . . A középfokú 74 Ld.: Remete László: Reakciós hadjárat ... —A FSZEK Évkve 1949—1954. p. 69—88. 75 Főv. Lev.-tár Tanácsi iratok XIY. ü.o. 471/1913 83 * — ee
