A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1958. évi jelentése - I. A központi könyvtár tudományos osztályai
természetesen a leggyakoribb olvasótermi látogatók. Ezek foglalkozási statisztikája azt mutatja, hogy óriási többségük, több mint % részük, egyetemi és főiskolai hallgató. (1957- ben arányuk csaknem 8%-kal magasabb volt). Az egyéb (középiskolai, ipari) tanulókkal együtt 1958-ban csaknem 80 %-át képviselték a tanulók az olvasóterembe iratkozottak- nak, ami azt jelenti, hogy mit sem változott az az évek óta kialakult helyzet, hogy olvasótermeinket tanulószobának, melegedőnek használják a diákok. Eközben kiszorulnak az olvasók és a kutatók (az értelmiségi látogatók aránya 9,1 %), akik az olvasótermekben a kellő nyugalmat nem találhatják meg. Figyelemre méltó a munkásolvasók arányának valamelyes emelkedése; ennek egyrésze azonban a valóságban deklasszált elem, aki jelenleg mint segédmunkások dolgoznak. Az olvasóteremben a tanulók túlsúlya következtében viszonylag kevés könyvet olvasnak — a tanulók többségükben a magukkal hozott jegyzetekből tanulnak, vagy a kézikönyvtárat veszik igénybe — és így egy-egy olvasótermi látogatóra átlagosan egész évre minimális szám, 0,3 kötet esik. Az olvasóteremben használt könyvek 72,4%-a tudományos, illetve ismeretterjesztő irodalom, 26,7%-a szépirodalom. A tudományos irodalom legnagyobb csoportjai: 18,3% társadalomtudományi, 9,5% művészeti, 7% alkalmazott tudományi, 10,5% irodalomtudományi, 6,8% történettudományi anyag. A folyóirat-olvasóterem látogató-forgalma valamivel elmarad az olvasóterem hasonló forgalma mögött, ezzel szemben az itt olvasott bekötött, illetve kurrens folyóiratok száma viszonylag magas, 90 656 (valamivel emelkedett az előző év óta) így egy látogatóra évi átlagban 3,3 folyóirat, illetve hírlap esik. Ez az alacsony arányszám is mutatja, hogy ha a diákok nem szorítanák ki a folyóirat-olvasókat, ezen olvasóterem forgalma is sokkal magasabb lehetne. A FOLYÓIRATOK NYELV SZERINTI MEGOSZLÁSA ÉS OLVASOTTSÁGA (1958) Nyelv A folyóiratok A folyóiratok Az olvasottság száma olvasottsága %-os megoszlása Magyar ........................ 2 24 11 200 35,3 58,5 Orosz ............................ 6 3 219 9,9 1,2 Német .......................... 1 21 3 849 19,0 20,0 Angol............................ 1 05 2 479 16,5 12,9 Olasz ............................ 1 3 256 2,0 1,3 Francia ........................ 6 3 1 104 9,9 5,8 Egyéb .......................... 4 7 59 7,4 0,3 Együtt:.................... 6 36 19 166 100,0 100,0 A folyóiratok nyelvszerinti megoszlásának és olvasottsága arányának összehasonlítása azt mutatja, hogy a magyar nyelvű folyóiratok iránti érdeklődés természetszerűleg magasabb mint a magyarnyelvű lapok aránya a könyvtárban járó folyóiratok számában; az idegen- nyelvű folyóiratok olvasottsági százaléka viszont alacsonyabb mint a lapok között betöltött arányuk. Egyetlen kivétel ez alól a németnyelvű folyóiratoknál mutatkozik, amelyeknél a két százalékszám kb. megegyezik. Az orosz-nyelvű folyóiratok viszonylag alacsony olvasottságát indokolja, hogy az eziránt érdeklődők elsősorban az orosznyelvű művekre specializálódott Gorkij könyvtárt keresik fel. A nyilvános szolgálathoz tartozó fotó-műhely főbb adatai: 1958 február 20-tól 146 külső rendelésre 3 599,— Ft értékben, a belső,- elsősorban a különböző kiállítások számára szolgáló-rendelésekre pedig 700 db fotó-kópiát és fotográfiát készített el. 2* - 26 19
