A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959
Bikácsi Lászlóné: Gyermekkönyvtáraink néhány problémája
ták a gyermekeket könyvtárlátogatásra s a pedagógusokat több ízben segítették könyvekkel, kiállítási anyagokkal. 9. A gyermekkönyvtári foglalkozások, valamint a könyvállomány forgalmával kapcsolatos kérdések adatainak gyűjtése szempontjából felvetődik a statisztika kibővítésének szükségessége. Egyre sürgetőbb feladat a statisztikai adatszolgáltatás kiterjesztése a gyermekkönyvtárak munkájára is. Csaknem minden fontosabb vizsgálódásnál közvéleménykutató ívekkel vagy reprezentatív adatgyűjtéssel kell dolgoznunk. Köztudomású, hogy az ilyen adatgyűjtés sohasem lehet teljes, éppen azért, a statisztikai íveken lehetőséget kell adni arra, hogy a gyermekkönyvtárak munkájukra vonatkozó adataikat rendszeresen szolgáltathassák. Pl. könyvállomány gyarapodása, csökkenése, csoportos foglalkozások, egyéb megmozdulások száma, a kölcsönzött kötetek megoszlása, illetőleg a szépirodalom és ismeretterjesztő kölcsönzött művek bontása. A gyermekkönyvállomány összetételének adatai stb. stb. A statisztikai adatszolgáltatás eddigi hibáit pedig ki kell küszöbölni. Jelenleg a gyermekkönyvállomány rovat tartalmazza azokat az ifjúsági műveket is, amelyek a felnőttek könyvállományába tartoznak. A gyakorlatban az is előfordul, hogy a felnőttek kölcsönzőjegyére gyermekkönyveket kölcsönöznek s ugyanakkor a statisztikában ezek a könyvek mint a felnőtt könyvtár forgalma szerepelnek. A csepeli 42. sz. Szabó Ervin Könyvtár külön felhívta figyelmünket arra, hogy nála a beiratkozott gyermekolvasóknál sokkal több olvas, mert számos szülő maga iratkozott be, hogy gyermekei számára könyveket vigyen. Meg kell azonban mondanunk, hogy akkor amikor a statisztikai adatszolgáltatást követeljük, egyáltalán nem esünk bele a statisztika bűvöletébe, mindig nézzük, hogy mi van a statisztikai adatok mögött, az egyes könyvtárak adott helyzetét vesszük alapul — mégis kiindulópontnak igenis a rendszeresen gyűjtött adatokra van szükségünk. 10. Végül meg kell állapítanunk, hogy a gyermekkönyvtári munka hálózati megerősítésére az elmúlt évben több központi intézkedés történt. Például az 1958-ban befejezett Országos Könyvtárügyi Tanács és Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár által szervezett gyermekkönyvtárosi tanfolyam, a közeljövőben elkészülő központi képes választólapos gyermekkönyvtári katalógus, a gyermekkönyvtári munka intenzívebb felmérése, az Országos Könyvtárügyi Tanács gyermekkönyvtári szakbizottságában való részvétel, a különböző szervek anyagi támogatása stb. stb. Hazai gyermekkönyvtáraink történetében fontos állomás lesz az 1960-ra tervezett Liszt Ferenc téri önálló gyermekkönyvtár létrehozása. Ez a könyvtár mintául szolgál majd a többi gyermek- könyvtár munkájához. Gyakorló könyvtár lesz, ahol a gyermekkönyvtárosok tapasztalatcserét folytathatnak s ahonnan hazavihetik és alkalmazhatják a legjobb munkamódszereket (munka- szervezés, csoportos foglalkozások stb.). A könyvtár előkészítésén a legjobb hazai építési és könyvtári szakemberek dolgoznak és remény van arra, hogy az önálló gyermekkönyvtár korszerű berendezésével, mintaszerű felszerelésével, a legjobb könyvtárosgárda biztosításával otthont nyújt Budapest művelődni, szórakozni vágyó gyermekeinek és színvonalas könyvtári munkát végez. Az első önálló gyermekkönyvtár születése és működése közben szerzett tapasztalatokat fel tudjuk majd használni a munkás- és parasztlakta kerületekben létesítendő hasonló intézményeknél is. Az önálló gyermekkönyvtári hálózat kiépítéséig azonban elsőrendű feladatunknak kell tekintenünk meglevő gyermekrészlegeinkben megteremteni azokat a feltételeket, melyek az eredményes gyermekkönyvtári munkát biztosítják. Bikácsi László né 175
