A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959
Király Lászlóné: Propagandamunka a kerületi könyvtárakban
rapszódia”, „Ég a Tisza”, Földes Péter: „Túlsó parton”, a „Hősök voltak”, József Farkas: „Rohanunk a forradalomba”, Karikás Frigyes: „Járatos ember”, „Harminckilences dandár”, a „Magyar Tanácsköztársaság hősi küzdelmei”, Mesterházi Lajos: „Pár lépés a határ”, „Nagy idők tanúi emlékeznek”, Hárs László: „Ökölbe zárt szív” c. könyveket. A másik nagy politikai akció az MSZMP VII. Kongresszusára való készülődés volt. Ebben az időszakban fő feladatunk a párt s a munkásmozgalom harcainak ismertetése és propagálása volt, könyvek illetve különféle rendezvények eszközeivel. Ebben az akcióban könyvtáraink a könyvkölcsönzés mellett — mely a tanácsköztársasági könyvek forgalmához hasonló eredményt hozott — jó néhány előadással, gyermekfejtörő-verseny- nyel s 40 kiállítással segítették a párt eszméinek és eredményeinek tudatosítását. Ebben az akcióban született meg a már előbbi propaganda formák (előadások, kiállítások) mellett, a szavalóversenyhez hasonló akciónk; a pártkongresszus tiszteletére rendezett gyermekrajzverseny. Célja az volt, hogy a gyermekek az 50 címből álló javasolt irodalomjegyzék alapján, a verseny kapcsán fokozott érdeklődéssel forduljanak az ifjúsági mozgalommal, az úttörőélettel és a mai életünkkel foglalkozó irodalom felé, továbbá, hogy a versennyel is mélyítsük a könyvtárak és az iskolák kapcsolatát. A verseny eredményeként közel 10 000 gyermekrajz készült el, ami csaknem ugyanennyi gyermek részvételét jelentette. Ennek a jelentős akciónak értékét elsősorban nem a rajzok nagy száma adja, hanem az irodalmi élmények, az irodalom hőseinek ábrázolása a gyermekek elképzelésében. A gyermekrajzok több mint 100 féle témája mutatja gyermekeink olvasmány- és fantáziavilágának gazdagságát. A többezer rajzból körülbelül 1000 az úttörőélettel, a táborozással, az úttörővasúttal és kirándulásokkal foglalkozik. Pl. „Alszik a tábor”, „Tábortűznél”, „Kisdobos a táborban” stb. Ez is mutatja, hogy a gyermekek számára mennyire vonzóvá vált a közösségi élet. Nagyszámú rajz ábrázolja az iskolai életet. 250 rajzban örökítették meg a munkásmozgalomról alkotott elképzeléseiket, illetve olvasmány- élményeiket. Például „Tüntetés”, „Plakát ragasztás”, „Földosztás”, „Ságvári Endre elfogatása” stb. Vázlatos, sokrétű ábrázolást nyújtottak ezenkívül a mai élet egyes mozzanatainak és a szülők munkájának megfigyelésében is. A javasolt irodalom közül legtöbben, összesen 400 gyermek, örökítette meg a már klasszikussá vált Gajdár: Timur és csapata c. gyermekregény egy-egy epizódját. Katajev: Távolban egy fehér vitorla c. regénye 297 gyermeknek adott témát, József Attila: Mama c. versét 156 gyermek, Junga: Halhatatlan cirkáló c. művét 122 gyermek választotta témájául. A befutott rajzokból kerületenként rendezett kiállításokon több mint 3000 rajzot mutattak be kerületi könyvtárainkban, a kultúrotthonokban, úttörőházakban. Végül a szakértőkből összeállított zsűri körültekintő válogatása alapján 300 rajzból álló központi kiállítást rendeztünk, amelynek heteken át igen nagy közönségsikere volt. A rajzverseny sikeréhez sok-sok szeretet, fáradságos munka fűződik. Könyvtárosaink elsősorban a gyermekkönyvtárosok sokrétű és nagy önállóságot kívánó munkát végeztek. A legkiemelkedőbb munkát végzett gyermekkönyvtárosainkat intézetünk könyv- és pénzjutalomban részesítette. Az első helyezést elért könyvtárak 44, 35, 5. sz. kerületi könyvtárak voltak. Ezen könyvtárak között 150—100, illetve 50 drb. gyermekkönyv került szétosztásra. Hasonlóan a tanácsköztársasági megemlékezésekhez könyvtáraink a kongresszusi propagandát is a központ útmutatása alapján végezték. Ehhez valamennyi könyvtár kész kiállítási anyagot, útmutatót és bibliográfiát kapott. Az említett két nagy politikai akción kívül valamennyi kerületi könyvtár kiállítással emlékezett meg a békemozgalom 10 éves fennállásáról, továbbá május 1, augusztus 20, november 7 és más kiemelkedőbb politikai évfordulóról, melyekhez valamennyi könyvtár rendszeres központi segítséget kapott. Ezeken túl nagyon sok, jó helyi kezdeményezéssel is találkoztunk. Könyvtáraink, mint érzékeny műszerek reagálnak a fontosabb, aktuális politikai eseményekre. A helyi igényeket és olvasóik ízlését figyelembe véve például a 4-es könyvtár előadást tartott „A jelenlegi gyarmati helyzetről”, a 12-es könyvtár „Hogyan harcoltak az ifjak a Horthy rendszerben” cím149
