A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959
Dobos Piroska: Az igénykutatás problémái és módszerei a közművelődési könyvtárakban
hogy milyen ellenvetéseket lehet a kérdőíves módszerrel szemben felvetni s külön felsorolja, milyen okok miatt adhat a kérdőíves módszerrel rendezett kutatás az igazságtól eltérő képet. Ez az összesítés érdekes és megfelel a saját tapasztalatainknak is. A fő érv, hogy az olvasó akár tudatosan, akár nem tudatosan, félrevezető válaszokat adhat. A kérdések összeállítása is nagymértékben lehet szubjektív és ez a szubjektivitás már eleve az olvasótól függetlenül is meghamisíthatja a válaszokat. Éppen ezért a kérdőívek összeállítása rendkívül gondos, szilárd elvi alapokon álló és kollektív munkát igényel. A mellette és az ellene szóló érveket mérlegelve úgy gondoljuk, hogy az igénykutatás nem egyedüli, de igen fontos formájának kell tekintenünk a kérdőívek útján történő kutatást. A már említett problémákra való tekintettel azonban, minden esetben alaposan meg kell vizsgálni, milyen kérdésekre várhatunk megközelítőleg megbízható választ s melyek azok a kérdések, amelyekre a kérdés logikájából következően csak esetlegesen kaphatunk érdemleges feleletet. Úgy kell csoportosítani egy-egy kérdőív kérdéseit, hogy azok egymással kölcsönhatásban legyenek s ne csak az egyes kérdésekre adott konkrét válaszok jelentsék a feltárt anyagot, hanem a válaszok összefüggéseiből is vonhassunk le következtetéseket, amelyek erősítik az egyes adatokból álló anyagot, vagy esetleg az ellenkezőjét bizonyítják, tehát ellenőrzésre felhasználhatók. A kérdőíves formánál felvethetjük, hogy vajon, csak néhány problémára szorítkozó ívek kibocsátása célravezetőbb-e, vagy az alaposabb, sokoldalú, az olvasóigényekkel kapcsolatos, de mégsem azonos kérdések szerkesztése a jobb módszer. 1954-ben csak két kérdésre válaszoltak a 9. sz. könyvtár nőolvasói. Az ezzel való munka egyszerű volt, az olvasók szívesen feleltek e két kérdésre, az összesítés sem volt nehéz és a leglényegesebb tényekre vonatkozóan mégis adatszerű bizonyítékokat kaptunk. A lipcsei városi könyvtárak 1957 végén, 1958 elején szintén kérdőíves megoldással rendeztek közvéleménykutatást. Az udvarias magyarázkodást ott is mindössze két kérdés követte, amelyek szerzőkre és tárgykörökre vonatkoztak. Ott 154 olvasó töltött ki kérdőívet, de a kapott válaszokat igen sokoldalúan dolgozták fel foglalkozás, nem, kor s a kívánt szépirodalmi, illetőleg ismeretterjesztő irodalom kategóriái szerint. Külön érdekes és nálunk is felhasználható az olvasócsoportoknak ilyen kategorizálása: dolgozók, ifjak, lányok, háziasszonyok, nyugdíjasok. A már jelzett francia városi könyvtári igénykutatás igen részletes kérdőív alapján készült és mi most Budapesten] szintén egy ilyen részletes kérdőívvel való igénykutatás módszerét alkalmazzuk. (Kérdőív mellékelve.) E kérdőívvel az a célunk, hogy az alapvető olvasási igény feltárása mellett bizonyos korlátok között összkulturális képet is adjon a kérdőívek összesítése, amely megindokolja és érthetővé teszi az olvasási igényeket. Ezzel törekszünk arra, hogy a minden kérdőívvel kapcsolatos munkában rejlő bizonytalansági tényezőt a legkisebbre csökkentsük. Ilyen módon az egyes adatszerű tényeket más adatszerű közlésekkel összevetve elemzőbben és reálisabban lehet összesíteni és értékelni. Törekedtünk a kérdések összeállításánál a francia minta sze134 >jfogl. : /ГД . j jélétkor: *13 j ! I Legkedvesebb magyar íróm:, Legkedvesebb .külföldi iróm: