A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959

Turányi Kornél: Toldy Ferenc javaslata a pesti közkönyvtár létesítésére

TOLDT FERENC JAVASLATA A PESTI VÁROSI KÖZKÖNYVTÁR LÉTESÍTÉSÉRE

A Szabó Ervin Könyvtár, mint Fővárosi Könyvtár 1904. október 15-én kezdte meg működését, de előtörténete a múlt század közepéig nyúlik vissza. Ez időtől fogva ugyanis tudományos életünk több kimagasló személyiségét foglalkoztatta az a gondolat, hogy fővárosunk más európai nagyvárosok példáját követve közkönyvtárat létesítsen. Pest város vezetősége csak a kiegyezés évétől kezdve tanúsított komolyabb megértést e gondolat iránt, s elsősorban Frank Ignác jogtudósnak a város tulajdonába futott hagyatékából egy 14 OOO kötetes szakkönyvtárból és a nyomdai köteles példányokból kívánta közkönyvtárának alapját megteremteni. 1867-ben a városi közigazgatás keretén belül működő Tanügyi Bizottság Könyvtári Albizottságot szervezett. Ennek elnöke Toldy Ferenc irodalomtörténész, egyetemi könyvtárigazgató lett, aki a következő javaslatot dolgozta ki Pest város közkönyvtárának feladatára, szervezetére és működésére vonatkozólag:

„A Tanügyi Bizottság által kiküldött Könyvtári Al-Bizottság előterjesztése egy városi Polgári Könyvtár megalapítása s a közvádló útján a városhoz jutó nyomtatványok elhelyezése iránt.

Midőn a Tanügyi Bizottmány a Tekintetes Közgyűlés azon kérdésére: ,,Mi történjék a közvádlótól a hatósághoz visszaérkező nyomtatványokkal?” véleményét előterjesztené: a Tekintetes Tanács augusztus 27-kei végzése folytán úgy hitte, hogy elébb a városi Frank-könyvtár mikénti felállítása és kezelése iránt leszen célszerű nyilatkoznia, mert e kérdés a hivatalos példányok kérdését is magába foglalja.

Kérdést nem szenved, hogy egy városi könyvtár felállítása városunknak nem csak díszére, hanem a városi lakosság szellemi műveltsége, közvetve pedig annak anyagi jóléte előmozdítására is szolgálna.

E kettős célnak pedig úgy felelne meg egy városi könyvtár, ha: 1) Az új irodalomnak s főleg az angol, francia, német és magyar irodalomnak, történeti és földrajzi, utazási és természettudományi, s más tudományos, de népszerű, valamint költői és széptani jeles munkáit (az angol és franciákat fordításban is), továbbá a szükséges nyelvkönyveket, szótárakat és encyclopaediai felütő munkákat magában foglalná; 2) ha a kereskedelem, gyári, kézműves és művészi ipar szakai, kézi könyvek,

egyediratok (monographiák), felütő munkák és folyóiratokban minél gazdagabban képviselve volnának.

így szabva meg a városi könyvtár körét, az, a városban levő főkönyvtárak, úgymint a múzeum, akadémia és egyetem könyvtárai mellett korántsem lesz luxuscikk, de sőt azoknak szükséges kiegészítője, s különösen a kereskedő és iparos közönségre nézve, mely Pest városa lakosságának legnagyobb részét s e város virágzása legfőbb tényezőjét teszi, valódi mívelő és kiképző fő intézetévé válnék. T. i. az elemi, a polgári, vasárnapi, a kereskedelmi s műipari tanodák nevendékei az iskola által csak arra képesíttetnek, hogy majd a gyakorlati életben, különféle szakjaik folytonos haladásait sikeresen követhessék; de hogy azokat maguknak elsajátíthassák és a képesebbek maguk is a haladás tovább fejtő tényezőivé lehessenek, arra az irodalom rájok nézve múlhatatlanul szükséges. Igaz, hogy az irodalom rájok nézve létezik ily könyvtár nélkül is ; de hányán jutnak ily könyvtár nélkül annak ismeretébe? hányán szerezhetnek magoknak ily munkákat, még pedig nem egyszer-kétszer az életben, hanem folyvást ?

Es azért nagyobb jótéteményt alig gyakorolhatna a városi hatóság a szorgalmas iparűző osztállyal, mintha oly könyvtárt állít számára, mely a feljebb, különösen 2 d. pont alatt meg105