A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1956-1957
A könyvtárosok a helyreállítás érdekében odaadó, s különösen a Pedagógiai Könyvtárban, nemcsak romtakarító, de életveszélyes könyvmentő munkát is végeztek. Ennek köszönhető, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár elsőnek nyitotta meg kapuit a budapesti nagy könyvtárak között az ellenforradalom után. A központi könyvtár a kölcsönzést 1956 december 3-án kezdte meg. Sok kerületi könyvtár már novemberben nyitott és voltak közöttük olyanok is, amelyek a kijárási tilalom napjain kívül egyáltalán nem voltak zárva. A könyvtár vezetősége és dolgozói az anyagi károk részben vagy egészben történt felszámolása után az ellenforradalom ideológiai kártevései elleni küzdelmet állították főfeladatként maguk elé. Ezeket a feladatokat — mint a statisztikai adatok mutatják — nagyrészt meg is oldották. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár dolgozóinak ezen eredményeire s egyben a könyvtári munka még meglevő hiányosságaira a részletes adatok során visszatérünk. A beszámolási időszakban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat legnagyobb mértékben érintő szervezeti változást a kerületi könyvtárak hálózatának a központhoz való visszacsatolása jelentette. Nagyfontosságú esemény volt ez, helyreállította a központ és a hálózati könyvtárak 1950 előtti szervezeti egységét. A visszacsatolás nem jelentett változatlan visszatérést a régebbi állapotokhoz. Érintetlen maradt a kerületi könyvtáraknak több olyan joga, amely a decentralizált időszakban, a kerületi tanácsok mellett alakult ki: önálló könyvbeszerzés, szabad rendelkezés a költségvetés egyes tételeivel stb. A kerületi tanácsok 1950-től 1957-ig voltak gazdái a kerületi könyvtáraknak; nagy többségükben jelentős segítséget nyújtottak nekik. Az egyes tanácsok eltérő munkája nyomán a kerületek könyvtárai között színvonalbeli különbségek alakultak ki. Az 1956 tavaszán megjelent könyvtári alaptörvény s az azzal kapcsolatos vita a hálózati központ feladatairól felhívta a figyelmet a decentraíizálás-okozta nehézségekre a központi szakmai irányítás terén; a visszacsatolás egyik fő eredménye éppen a módszertani irányítás zavartalan érvényesülésének biztosítása volt. így az 1957 áprilisában bekövetkezett visszacsatolást mind a központi, mind a kerületi könyvtárak dolgozói örömmel és helyesléssel fogadták. A visszacsatolás 39 kerületi könyvtárra vonatkozott; a korábban is a központhoz tartozott két villamos mozgókönyvtárral és az 1957-ben létrehozott új (22-es számú) kerületi könyvtárral együtt a kerületi könyvtárak hálózata jelenleg 42 könyvtárból áll. A kerületi könyvtárak visszacsatolása új feladatokat jelentett a központ minden osztályának; elsősorban a volt módszertani és a gazdasági osztálynak, hiszen a visszacsatolás két fontos indoka a már említett egységes elvi irányítás és az adminisztrációs terhek csökkentése volt. A megnagyobbodott létszámú könyvtár dolgozóinak informálására 1957 május óta havonta megjelentetjük a sokszorosított „Könyvtári Hiradó”-t. Könyvtárunk és a tanácsok kapcsolata egyike legfontosabb könyvtárpolitikai kérdéseinknek. A könyvtár felettes szervével, a Fővárosi Tanáccsal, illetve népművelési osztályával a kapcsolatunk igen jó s részükről minden lényeges kérdésben támogatásra találunk. Kevésbé megfelelő még a könyvtár, illetve az egyes kerületi könyvtárak viszonya a kerületi tanácsok egy részéhez. Különösen a visszacsatolás időszakában romlottak kapcsolataink, mert sok kerületi tanács ellenezte a kerületi könyvtárak újból való központosítását. Azóta ezen a téren is nagymértékben javult a helyzet és a tanácsok nagy többsége jelenleg is szoros kulturális kapcsolatban áll a területén működő könyvtárakkal, közös előadásokat rendeznek sa VB vagy a kulturális állandó bizottság rendszeresen megtárgyalja a könyvtár ügyeit. A kerületi könyvtár ugyanakkor folyamatosan megküldi a kerületi tanácsnak is havi, negyedévi és évi munkaterveit és jelentéseit. 1957 novemberében értekezletet tartottunk a központ rendezésében a kerületi tanácsok elnökeivel és népművelési csoport vezetőivel a kapcsolatok további megjavítása érdekében, s ilyen megbeszéléseket a jövőben is szervezünk. A szervezeti kérdésekkel kapcsolatos a könyvtárfejlesztés ügye is. 1957 november 7.-én nyitottuk meg a Lenin-körúti 22-es sz. könyvtárunkat, amelynek létrehozása a sűrűn lakott VII. kerületben már régi kívánság volt. A 22-es könyvtár 1954 óta első könyvtáralapításunk. Az új kerületi könyvtár válogató-polc rendszerrel működik, olvasói tehát a könyv8
