A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1956-1957
legjobbjait éppen úgy várják és előjegyzik, mint a nyugati klasszikus szerzők müveit, vagy a régebben már megjelent és most újra kiadásra kerülő műveket. A szépirodalmi kölcsönzésnek az 1957-esévbena 16,5%-a volt új magyarmű. Egy-egy műből 2—3 példány van egy könyvtárban, s általában a fölösanyag leválasztása után csak a csoport fejlesztésével van probléma, amennyiben nem tudnak elegendő példányszámot vásárolni. Az általános képen belül természetesen vannak aránytalanságok. A 7. sz. könyvtárban 2.061 kötetből a vizsgálat alkalmával 1.015 volt a raktárban és ebből 60 művet soha senki nem kölcsönzött, 20-nál többször 265 kötetet vettek igénybe. Legkeresettebbek: Tatay, Szántó György, Németh László, Illés Béla, Szabó Pál, Veres Péter, Kovái, Fehér Klára, Passuth, Oravecz, Sásdi, Tersánszky egyes müvei. Több humoros, szatirikus könyvet keresnek. Élénk érdeklődés van a közelmúlt eseményeit szépirodalmi formában feldolgozó írások iránt még akkor is, ha nem érnek el különösen magas irodalmi színvonalat, mint pl. Berkesi: Októberi vihar, amelyre egy-egy könyvtárban 15 előjegyzés is van. Az új magyar irodalom tematikájában ez utóbbi és a munkásélet nincs eléggé képviselve. Olvasottságának fokozásához erre is szükség lenne. Az új vers, dráma és novellairodalom iránt nincs elég érdeklődés. Problémát jelentenek ezért az ezekből összeállított antológiák beszerzése és olvastatása. b) Régi magyar irodalom A szépirodalmi állománynak 21—31%-a, igen keresett csoportja az anyagnak. A kölcsönzési statisztikában 21,8%-kal szerepel. A régi könyvtárakban a kopással, rongálódással, az új könyvtárakban pedig fontos müvek teljes hiányával küszködnek. Van néhány könyvtárunk azonban, amelyik elérte, hogy e körben is ki tudja elégíteni olvasóit. A kötelező irodalom nagyobb részét arégi magyar irodalomból veszik, s bár sok helyen 12—17, sőt ennél több példányban is megvan egy-egy mű, az év bizonyos szakaszában kevésnek bizonyulnak, máskor viszont fölös állományként mutatkoznak. Ahol ennél kevesebb a kötelező irodalom példányszáma, már az iskolaév kezdetén láthatók a nehézségek, s előjegyzések nagy számát veszik fel a középiskolás diákoktól, amellyel a probléma távolról sem oldódik meg. Az új létesítésű könyvtárakban a XX. századeleji irodalom kiválói is kevéssé vannak képviselve, Gárdonyi, Móra, s 1956-ig Krúdy, Kosztolányi müvei. A régi magyar irodalom iránt a könyvkiadás javulása óta az érdeklődés kis mértékben csökkent, s ezért a jelentkező igényeket Jókai, Mikszáth, Móricz műveiből a legtöbb helyen már ki tudják elégíteni. Míg azelőtt Vas Gereben, Kemény és Jósika is igen kedvelt olvasmány volt, ma már ezeket sem keresik a régi mértékben. Jókai egyes kötetei még hiányoznak: Akik kétszer halnak meg, Szeretve mind a vérpadig, Szabadság a hó alatt, A jövő század regénye, Egy az Isten, Egetvívó asszonyszív. Külföldi irodalom a) Orosz klasszikusok A szépirodalom 3—4 százaléka, keresettsége nem elegendő. Tolsztoj müvei közül a Karenina Anna a legnépszerűbb, de Turgenyev, Dosztojevszkij, Szaltükov-Scsedrin müvei közül sok hever kihasználatlanul. Kétségtelenül hatott a szovjetellenes demagógia, amelynek következtében a kevésbé müveit olvasók nemcsak a szovjet, hanem az orosz klasszikus irodalmat is elutasították. Ma már egyre kevesebb az olyan olvasó, aki „oroszt nem kérek" mondattal elejét veszi az ajánlásnak s éppen ezért tág tere van annak, hogy az állomány jobb feltárásával a könyvanyagnak ezt az értékes részét forgalomba hozzák. A 18. sz. könyvtárban 1957 augusztusában tartott vizsgálat szerint raktáron volt-. Csehov kötet = 28 db, Csernisevszkij: Mit tegyünk = 1 db, Csernisevszkij : Prológus = 3 db, Dosztojevszkij kötet = 14 db, Ljeszkov: Az elvarázsolt zarándok = 4 db, Mamin—Szibirják: Hegyi fészek = 3 db, Turgenyev kötet = 25 db. 66