A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1956-1957
állománynak ez a része (38. sz. XII. kerületi, 26. sz. IX. kerületi könyvtár). De még a 10. sz. VI. kerületi könyvtár állományelemző jelentése is kiemeli, hogy az igényeket nem tudják kielégíteni. Nagy hiány mutatkozik náluk is az egy-egy kort felölelő kiadványokban és kézikönyvekben, mint amilyen Baráth-Éber-Takács : A művészet története, vagy Lyka: Művészettörténet, a Művészeti Lexikon, Filmesztétika stb. A fényképezés iránti nagy érdeklődés miatt a könyvtárak e tárgykörben nem tudják kielégíteni az igényeket. A zenei könyvek forgalma is igen nagy, különösen a zenei életrajzok népszerűek. Beethoven, Paganini, Puccini, Caruso, Wagner, Liszt életrajzai állandóan kézben vannak. E tárgyban talán leginkább látszik, hogy mennyire nem egységes a kerületi könyvtárak ellátottsága. Míg a 10. sz. VI. kerületi, 38. sz. XII. kerületi, 26. sz. IX. kerületi könyvtárak ezt az állományt egyáltalán nem tartják kielégítőnek, a 7. sz. XIII. kerületi könyvtár viszont ki tudja elégíteni a művészeti érdeklődést. Külön elbírálás alá esik a 3. sz. VIII. kerületi könyvtár, amelyet a már említett gyűjtőkör megállapítása alkalmával, tekintettel a szomszédságukban levő művész- telepre, e szak gyűjtésével bízták meg, értékes anyagot gyűjtött e tárgykörből, 1.304 kötetet. Felhasználására vonatkozólag igen tanulságos a jelentésükben foglalt megállapítás. Szakcsoport Kötetszám Senki nem olvasta 1 —4-en olvasták 5—10-en olvasták 10-en felül olvasták 7 157 36 56 47 18 71 26 — 4 9 13 72 75 1 42 20 12 73 59 — 23 26 10 74 47 — 19 15 13 745 34 2 22 7 3 750 247 9 113 51 74 77 55 2 17 27 9 700 50 296 202 152 Ez a kis statisztika nem ad teljes képet a könyvek keresettségéről. Egyrészt: a valóságban többen használták, mert a helybenolvasók nincsenek feltüntetve a könyvkártyákon, másrészt: mivel a képzőművészeti anyag 70%-a kézikönyvtárukban van, nem mindenki számára kölcsönzik ki. Mint érdekességet említik meg, hogy a szomszédukban levő művésztelep lakói nem használják kellő mértékben a művészeti könyveket. Ugyanakkor a város távolabbi pontjairól járnak hozzájuk képzőművészeti gimnazisták, művészeti főiskolák hallgatói, mert hallottak a gazdag képzőművészeti anyagról. Megemlítjük még, hogy a legtöbb könyvtárban a művészeti anyag igen jelentős része kézikönyvtári állomány és csak helybenolvasásra kölcsönzik. Még így sem tudják minden esetben a szép illusztrációkat megvédeni a könyvcsonkító olvasóktól. A sportirodalom iránt az érdeklődés újabban egybehangzóan csökkent, csak a sakk iránt van nagy érdeklődés és a vadászat és horgászat tárgyköréből sem tudják az igényeket kielégíteni. g) Irodalomtudomány Az állomány 3,9%-a. A régebbi alapítású könyvtárakban — a 10. számút kivéve — különös problémájuk nincs. Az új könyvtárak közül többen kevés ez az anyag. Középiskolások, egyetemi hallgatók irodalomoktatásához nyújtanak segítséget. Olvasott művek a 7. sz. könyvtárban pl. Bölöni: Ady, Révai: Ady, Barta: Arany János, Fövény: József Attila, stb., forognak a Shakespeare, Molière, Goethe, Puskinról írt tanulmányok. Az utolsó évben megjelent hézagpótló művek, pl. Szerb Antal: Világirodalomtörténet, a Bóka szerkesztésű magyar irodalomtörténet nagy mértékben javította e szakcsoport összetételét. Irodalomesztétika azonban még nincs és nincs retorika, poétika és irodalmi lexikon sem. Hiányzik még néhány monográfia, pl. Jókai, Gárdonyi, Móra is. 64
